Karikó Katalin, az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina szabadalmaztatójának munkája és az úgynevezett Gömböc geometriai forma is hozzájárult ahhoz a találmányhoz, amely egy lenyelhető „oltást” takar. A fejlesztés amerikai szakértők munkája a Qubit híre szerint.

Az áfonya méretű, a gyomorban még nem lebomló anyagból készült kapszula egyedi súlyelosztása miatt, kizárólag a gravitációra hagyatkozva egy olyan stabil helyre navigálja magát, ahonnan az mRNS-vakcina biztonsággal beinjektálható a gyomorfalba.

Robert Langer vegyészmérnök és Giovanni Traverso gasztroenterológus január végén publikálta azt a több alapkutatási eredményt ötvöző tanulmányát, amelyben bemutatta a forradalmi vakcina legújabb eredményét. Az MIT kutatói január végén publikált cikkükben hivatkoznak arra a tanulmányra is, amelyben Karikó és kollégái 2014-ben felvázolták a még kísérleti fázisban lévő mRNS-technológiájukban rejlő terápiás lehetőségeket. Langer és Traverso ugyanígy járt el a Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a BME Építészmérnöki Kar szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékének oktatói által írt 2007-es dolgozattal is, amelyben vázolták a Gömböcként ismert, két egyensúlyi pontú, úgynevezett mono-monostatikus geometriai formát.

Állandóan ötleteket szerzünk mások munkáiból”

– nyilatkozta Karikó Katalin a Qubitnek.

A világhírű biokémikus megosztotta, hogy korábbi közleményekben már olvasott a különleges alakú kapszulákról, vagyis „medical device-okról”, amelyek nem tapadnak le a gyomorban, hanem továbbgördülnek. „Azt hiszem, ahhoz nem kell nagy fantázia, hogy megértsük, mennyi előnye van a szájon át adható vakcináknak az izomba szúrt vakcinákhoz képest: nem kell az orvoshoz sem elmenni, mindenki maga be tudja venni” – mondta Karikó.

A kutató szerint az emberek sokkal inkább lenyelnek bármit is, mintsem megengedjék, hogy megszúrják őket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.