A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket. Az ott közölt leírás alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168 millió évvel ezelőtt élhetett, jóval korábban a legtöbb eddig előkerült stegosaurusnál.

A mintegy 2,8 méter hosszú dinoszaurusz maradványai a mai délnyugat-kínai Csungking területéről kerültek elő, a kutatók pedig a terület ókori neve (Bashan, magyar átírással: pasan) után a példányt Bashanosaurus primitivusnak nevezték el. A viszonylag kis termetű, négylábú dinoszaurusz kisebb, és kevésbé fejlett lapockával rendelkezik, mint a többi, vele nagyjából egy időben élő stegosaurus, amelyektől megkülönbözteti az is, hogy a hátán található bőrlemezek töve keskenyebb és vastagabb fajtársainál. A példány a szakértők szerint jobban hasonlít a nála több mint 20 millió évvel idősebb, legelső pikkelyes dinoszauruszokhoz.

A kutatást vezető paleontológus szerint a maradványok jellemzői segítenek abban, hogy könnyebben beazonosíthatóvá váljon a stegosaurusok helye a dinoszauruszok rendjén belül.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.