Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.

A texasi központú nonprofit denevérvédők két ruandai szervezettel közösen végeznek felmérést az őserdőben 2013 óta. 2019-ben egy tíznapos, barlangokat vizsgáló expedíció talált rá a denevérre. „Azonnal tudtuk, hogy a denevér, amelyet elkaptunk, szokatlan és izgalmas. Arcvonásai már-már komikusan túlzónak tűntek” – magyarázta a Winifred Frick, a BCI tudósa. Mégis további három év telt el, míg bebizonyosodott, melyik fajhoz tartozik a denevér.

Hasznos is lehet a ronda orr

A patkósdenevérek széles, lebenyes orra nem túl szép látvány, de segíti gazdáját a vadászatban és a tájékozódásban - derítették ki belga kutatók.

Az éjszakai repülő emlősöknek régóta keltik rossz hírét, vámpíroknak, betegségek közvetítőinek tartják őket, az új koronavírus okozta járvány sem sokat javított a helyzetükön, miután tudósok szerint valószínűleg tőlük származik.

A kis kétgrammos dongódenevértől az óriási, másfél méteres szárnyfesztávolságú Fülöp-szigeteki repülő rókáig az összes szárazföldi emlős ötödét teszik ki a denevérek.

Az IUCN által vizsgált 1321 faj nagyjából 40 százaléka számít veszélyeztetettnek, ez nagyrészt emberi tevékenységek – mások mellett erdőirtás, az élőhelyek eltűnése – számlárája írható.

A Ruandában dolgozó kutatók számára a rejtőzködő denevér felfedezésével új munka kezdődik, hogy megmenthessék a kihalástól a veszélyeztetett fajt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.