Meglepő eredményre jutott egy amerikai kutatás: a környezeti hőmérséklet hatással lehet a vérvétel eredményére.
Csekély változásokról van ugyan szó, azonban a környezet hőmérséklete hatással lehet a laboratóriumi eredményekre, köztük a gyakran vizsgált vörös-és fehérvérsejtszámra, a trigliceridre vagy a koleszterinszintre – foglalták össze a Kaliforniai Egyetem kutatói a Med szakfolyóiratban.
Mindezt nem megalapozatlanul mondják: 2009 és 2015 között több éghajlati övezetben végzett 215 millió laboratóriumi eredményt hasonlítottak össze közel ötmillió páciens esetében. Az érintett vizsgálatok vesefunkciós teszteket, teljes vérképet és lipidpaneleket tartalmaztak.
A szerzők azt figyelték, hogyan befolyásolták a napi hőmérséklet-változások az eredményeket, a betegek átlagértékein és a szezonális változáson felül. Persze nem óriási kilengésekről van szó, kisebb, mint egyszázalékos eltérés volt a legtöbb esetben, ettől függetlenül egyértelműnek látszik az összefüggés. Az egyéni vérvételek több mint 90 százalékánál, illetve a 75 megfigyelt paraméterből 51-nél tapasztalták az említett kapcsolatot.
A kutatók szerint még e kis változásoknak is hatása lehet az orvosi döntésekre: például akiknek hidegebb napokon ellenőrizték a koleszterinszintjét, azoknál alacsonyabb értékek adódtak, és 10 százalékkal kisebb valószínűséggel írtak fel nekik koleszterincsökkentőket, mint azoknak, akiktől melegebb napokon vettek vért.
Mivel a tanulmány készítése során csak adatokat elemeztek, és nem végeztek kísérleteket, egyelőre nem tudják biztonsággal beazonosítani, miért befolyásolja a környezeti hőmérséklet a laboreredményeket. Több lehetőséget is vizsgálnak most, például a vérmennyiséget, a fajlagos vizsgálati teljesítményt, a minták szállítását, a laboratóriumi berendezéseket, azonban egyelőre még nem tudnak biztosat mondani.
A kutatók úgy vélik, a laboratóriumok statisztikailag módosíthatnák az általuk közölt eredményeket a vizsgálati napon érvényes környezeti hőmérséklethez igazítva. Ez olyan lenne – magyarázzák a szakemberek – mintha egészen korszerű vizsgálati technológiát vezetnének be, viszont így sokkal olcsóbban juthatnának ugyanazokhoz az adatokhoz. Másképpen fogalmazva: hardvercsere helyett a szoftveren javítanának.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
Több résztvevő is arról beszélt, egyesíteniük kell erejüket a rendszerváltáshoz.
