Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Világszerte minden ötödik halálesetért a szepszis (vérmérgezés) okolható, így nem túlzás a világ egyik legkegyetlenebb gyilkosaként emlegetni ezt a kórt. Különösképpen így van ez a Covid-halálozásoknál, s tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nehéz időben felismerni a támadását. A szepszist úgy írják le, mint a szervezet diszfunkcionális válaszát egy fertőzésre, amely során gyulladásos és véralvadásos folyamatok válnak aktívvá, számos szervet károsítva. A vérmérgezésnek számos tünete van, beleértve a magas lázat, a gyors szívverést, a hiperventillációt és a fáradtságot.
A Hancock Lab munkatársa még ijesztőbben fogalmaz, szerinte 2020-ban még magasabb lehetett a szepszis miatti halálozások száma. Szerinte ugyanis nagyjából mindenki, aki Covid-19 miatt hunyt el, valójában szepszisben halt meg – idézi a szakembert a MedicalXPress.
Általában 24-48 óra telik el addig, amíg az orvosok biztosak lehetnek a diagnózisban, azonban a jellemzően antibiotikus kezelés késlekedése súlyos következményekkel járhat. Másfelől az egyre jobban terjedő antibiotikum-rezisztencia miatt az antibiotikumok felesleges használata is kockázatot jelenthet, így fontos lenne minél hamarabb megtudni, hogy a beteg valóban szepszisben szenved-e, és ha igen, akkor azonnal érdemes elkezdeni a terápiát.
A kanadai UBC (University of British Columbia) mikrobiológiai és immunológiai szakemberei 348, sürgősségi ellátásra szoruló beteget vizsgáltak meg négy különböző kontinensen. A páciensek vérét speciális vizsgálatoknak vetették alá, hogy felmérjék immunállapotukat. Kiderítették, hogy a súlyos szepszis valójában már akkor fennáll, amikor a beteg először kerül orvos elé.
Mesterséges intelligenciát bevetve, a kutatók azonosítani tudták azokat a génkészleteket, amelyek jelezték a súlyos vérmérgezést. Öt altípust (endotípust) is megkülönböztettek, amelyekben megnyilvánult a szepszis. Megfigyeléseik alapján olyan teszteket lehet készíteni, amelyek mérik a kapcsolódó biomarkereket, így gyorsan tudják azonosítani a szervezet fertőzésre adott diszfunkcionális válaszait. A technika, amelynek leírását az EBioMedicine folyóiratban tették közzé a szakemberek, 97 százalékos pontosságú annak meghatározásában is, hogy a szepszis öt altípusa közül melyik fordul elő a betegnél. Ez azért lényeges, mert két altípusnál sokkal nagyobb a súlyos megbetegedés és a halál kockázata. A biomarkerek az intenzív osztályokon is működtek, ahol például kimutatták, hogy az egyik altípus különösen veszélyes, ugyanis 46 százalékos halálozási arányt produkál.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
