A Deloitte előrejelzése szerint idén világszerte 320 millió hordozható egészségügyi és wellness-eszköz kerül majd forgalomba, 2024-ben pedig a mennyiségük valószínűleg eléri a 440 millió darabot. Ez a szám az okosórákat és ún. „okostapaszokat” is magában foglalja. (Utóbbi kategória olyan orvosi viselhető eszközöket jelent, melyeket egészségügyi szakemberek írnak fel, de egyre inkább recept nélkül is elérhetővé válnak, és elfogadottságuk rohamosan nő a fogyasztók körében.)

A vállalat felmérése szerint a válaszadók 39 százalékának van okosórája. A korábbi, alapvetően sporttal és fitnesszel kapcsolatos felhasználási mód mellett a felhasználók egyre inkább arra használják okosóráikat, hogy egészségüket is figyeljék:

az új hardverek, szoftverek és appok személyre szabott egészségügyi klinikává alakították ezeket az eszközöket.

„Az egyszerű pulzusmérő ma már alapfelszereltségnek számít. Egyre népszerűbbek az olyan hatósági engedéllyel rendelkező szenzorok is, melyek alkalmasak rendellenességek kimutatására, mint például az agyvérzés egyik fő okának számító pitvarfibrilláció. Ahogy ezek az eszközök egyre kifinomultabbá válnak, valószínűleg nőni fog azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik krónikus állapotok kezelésére és súlyos betegségek tüneteinek észlelésére használják őket” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának igazgatója.

Tízből hat magyar orvoshoz fordul, ha baljós eredményt mutat az okosórája

A magyar emberek 60 százaléka fordult már, vagy fordulna a jövőben orvoshoz, ha valamely okoseszköze baljós információt mutat - derült ki a Huawei megbízásából készült reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a válaszadók háromnegyede megbízik az okosórája vagy okoskarkötője méréseiben, 42 százalékuk legalább hetente, közel egyharmaduk pedig naponta ellenőrzi az eszközök által mért egészségügyi adatokat.

A világjárvány rávilágított az okosórák egészségmegfigyelésben betöltött szerepének jelentőségére. A koronavírus terjedésével a vér oxigéntelítettségét (SpO2) mérő okosórák széles körben elérhetővé váltak, és alacsony érték esetén riasztották tulajdonosukat – ez olyan életveszélyes tünet, amelyet az emberek nehezen észlelnek segítség nélkül. Az okosórával rendelkező amerikai fogyasztók több mint tizede ma már a Covid tüneteinek észlelésére is használja készülékét. A világjárvány még az okosórák eladását is ösztönözte: az okosórával rendelkező amerikai fogyasztók 15 százaléka a vírus megjelenése után vásárolta azt.

A gyártók egyre több igénynek próbálnak megfelelni: egyes okosórák már rendelkeznek olyan optikai érzékelőkkel, amelyek a fotopletizmográfiának (PPG) nevezett technológia segítségével folyamatosan mérik a vér mennyiségének és összetételének változásait. A gépi tanulással előállított algoritmusok ezen érzékelők adatait felhasználva információkat nyújtanak a felhasználók aktivitási szintjéről, stresszhelyzetéről vagy például a szívmintázat rendellenességeiről. A gyártók egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az okosórák a PPG, a Raman-spektroszkópia és az infravörös spektrofotométerek segítségével

képesek legyenek a vérnyomás mérésére.

A hagyományos, időszakosan végzett vérnyomásmérések nem mindig észlelik a krónikus magas vérnyomás jeleit, amely szívbetegséget, szívrohamot és agyvérzést okozhat. A pontos, folyamatos, észrevétlen vérnyomásmérés bővítheti az okosórák piacát: világszerte 1,3 milliárd felnőtt szenved magas vérnyomásban.

Mivel tud többet az okostapasz?

A jelenlegi okosórák érzékelő technológiájának képességei korlátozottak: nem tapadnak szorosan az ember bőrére, illetve nincs érzékelőjük a bőr alatt. A többnyire orvostechnikai cégek által kifejlesztett okostapaszokat jellemzően egyetlen célra tervezték, például cukorbetegség kezelésére vagy betegek megfigyelésére. Ezek közvetlenül az ember bőrére tapadnak, ún. „minimálisan invazív” típusaik mikroszkopikus tűkkel hatolnak fájdalommentesen a bőrbe, és bioérzékelőként funkcionálnak, illetve tudnak időnként gyógyszereket juttatni a szervezetbe. Az okosórákkal elletétben az intelligens tapaszok a technológiák szélesebb körét alkalmazzák, például a szívritmus-változékonyságot mérő tapaszok gyakran használnak elektrokardiogram technológiát, amely közvetlenül és pontosabban követi a szív elektromos aktivitását, mint az okosórák.

A terjedés akadályai

Azok az egészségügyi szolgáltatók, akik a viselhető technológiát krónikus egészségügyi állapotok monitorozására, valamint az életfunkciók, az alvásminőség és a gyógyszerek nyomon követésére használják, hasznosnak találják a technológiát, de hátrányokról is beszámolnak. A Deloitte amerikai orvosok körében végzett legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy ha a technológia nem növeli a hatékonyságot, nem épül be a munkafolyamatokba, akkor az egészségügyi dolgozók nem érdekeltek a használatában. A válaszadó orvosok mindössze tizede mondta azt, hogy pácienseik okoseszközének adatait integrálta elektronikus egészségügyi nyilvántartásába. Ez azért van, mert a legtöbb orvosnak vagy nincs hozzáférése a betegek viselhető eszközeiből származó adataihoz, vagy kézzel kell azokat beírnia.

Ezen túl egyes orvosok nem bíznak a viselhető eszközökből származó adatokban: a pitvarfibrillációra figyelmeztető eszközöknél például sok téves pozitív eredményt figyeltek meg, amely egészséges pácienseket szükségtelen vizsgálatoknak tett ki, feleslegesen terhelve mind a beteget, mind az egészségügyi rendszert.

Kritikus pont: az adatvédelem

A Deloitte felmérése szerint az okosórák vagy hasonló eszközök tulajdonosainak 40 százaléka aggódik az eszközök által gyűjtött adatok védelme miatt. Ez az arány 60 százalék azon okosórák tulajdonosai körében, akik kizárólag egészségi állapotuk nyomon követésére használják eszközüket.

Mint minden csatlakoztatott eszköz, a viselhető egészségügyi és wellness eszközök is ki vannak téve kiberbiztonsági fenyegetéseknek. A felhasználókra nézve a következmények súlyosak lehetnek: hamis riasztások például arra is késztethetik a betegeket, hogy túladagolják gyógyszereiket, a gyógyszeradagoló okostapaszok esetében pedig ez észrevétlenül is megtörténhet. Az adatok védelme szempontjából kritikus fontosságú, hogy a vállalatok a kiberbiztonságot beépítsék a termékfejlesztésbe, a szoftverekbe, az ellátási láncokba és a felhőalapú számítástechnikába.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.