Brit kutatók úgy vélik, az ókori egyiptomiak anyatejet használhattak a különböző szemproblémák orvoslására. A modern vizsgálatok azt mutatják, a metódusnak lehetnek tudományos alapjai.
Az 56 éves Manjit Sangh 32 héten át volt kórházban, mire sikerült kikezelni egy súlyos fertőzést, ami majdnem az életébe került.
Amerikai kutatók vizsgálata alapján a leggyakrabban kialakuló vesekőtípus belesjében baktériumok is találhatók, ami alapján újra kell gondolni, hogyan is képződhetnek ezek.
A legkorszerűbb orvoslás sem feltétlenül képes mindent helyrehozni, de a fiataloknak jobb az esélyük a nagyobb fokú égések túlélésére. A súlyos égések kezelésére csak az erre szakosodott központok alkalmasak, ezért is kell külföldi segítség. A crans-montanai tűz után a különleges kezelésre szoruló sérültek száma megközelítheti a százat.
Olyan súlyos sérülést szenvedett egy munkahelyi balesetben egy kínai nő, hogy csak egyféle módon lehetett megmenteni a fülét.
Három éve tünetmentes az a brit lány, akinek szervezete korábban semmilyen kezelésre nem reagált az egyik legagresszívebb rák ellen.
Olyan forradalom zajlik az egészségügyben, melynek élén nem orvosok és ápolók állnak, hanem egyesek és nullák. A mesterséges intelligencia az egészséges életet kínálja – eltarthat-e 140 évig? És pontosan milyen áttörések várhatók a daganatos és szívbetegbetegségek, a demencia, az egyénre szabott kezelések és az immunrendszer brutális felturbózása terén?
Az év legfontosabb találmányai között – idén már írhatjuk: természetesen – ott vannak a mesterséges intelligencia kategóriájába tartozó újdonságok is. Íme a TIME magazin 200-as találmánylistájának MI-szekciója.
Brit kutatók szerint az orvostudomány számára is hasznos lehet, hogy sikerült egy csupán 372 nanométer széles spagettiszálat készíteni.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint érdemes lenne a fájdalomcsillapítóknál hatékonyabb triptánokat is bevenni a migrénben szenvedők kezelésébe, négy változata ugyanis hatékonyabb lehet a klasszikus gyógyszereknél.
A kutatók szerint érdemes lenne a tengerek mélyét alaposabban átnézni olyan anyagok után, amik segíthetnek legyőzni az antibiotikum-rezisztens baktériumokat. Ott ugyanis még nem nagyon keresgélt senki.
Csang Hszü Rómában ült a Da Vinci sebészrobot irányítópultjához, hogy onnan vezérelje le egy daganatos beteg prosztataműtétjét. A páciens eközben egy pekingi kórház műtőjében feküdt.
Tucatnyi tudományos és számtalan etikai kérdést is felvet a fejátültetés lehetősége, egy amerikai startup cég, a BrainBridge viszont azt állítja, nyolc éven belül elvégezhetik az első ilyen beavatkozást.
Nagy jövő elő állhat a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása előtt. Most a Google-féle Med-Gemini modellt vetették alá néhány tesztnek, és az eredmények alapján több területen is jó szolgálatot tehet majd.
A Pittsburghi Egyetem kutatói egy olyan, a mesterséges intelligencia által vezérelt telefonos alkalmazást fejlesztettek ki, ami néhány másodperces videó alapján megmondja, gyulladt füllel van-e dolga.
Bár sokat hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia (MI) segít az orvosnak a különféle képalkotó módszerekkel rögzített felvételek értékelésében, amerikai kutatók legújabb vizsgálata szerint azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Egyes esetekben ugyanis javítja, másokban azonban rontja a radiológusok teljesítményét a gépi algoritmus bevetése.
Brit tudósok szerint korábban az agyalapi mirigyből kivont növekedési hormon olyan embereknél okozott Alzheimer-kórt, akinek nem volt genetikai hajlamuk a betegségre. Volt, akinél már 38 éves korában jelentkeztek a tünetek.
Az ember mája nagyon gyorsan meghálálja, ha nem fogyaszt több alkoholt, sőt a szervezet más szempontból is hálás lesz érte.
Svájci kutatóknak sikerült olyan hatóanyagot előállítaniuk, amely hatékonyan kényszeríti térdre a tüdőgyulladást és sebfertőzést is okozó multirezisztens baktériumot, az Acinetobacter baumanniit.
Nagy előrelépést érhetett el a tudomány, sikerülhetett ugyanis kifejleszteni egy olyan megoldást, amivel konkrétan az emberi testben lehet tintából orvosbiológiai eszközöket létrehozni.
