A Nature Genetics-ben megjelent publikáció azt sugallja, hogy néhány dohányos szervezetében olyan erős mechanizmusok mennek végbe, amelyek korlátozzák a mutációkat, ezzel együtt pedig megvédik őket a tüdőráktól. Az eredmény azt is jelenti, hogy a jövőben ki lehetne szűrni azokat, akiknél fokozott a betegség kialakulásának kockázata, így azt már a korai szakaszban is ki lehetne szűrni.

A kutatók régóta úgy vélik, hogy a dohányzás tüdőrákhoz vezethet azáltal, hogy DNS-mutációkat vált ki a normál tüdősejtekben. Jan Vijg, a tanulmány egyik szerzője szerint azonban ezt eddig nem lehetett bizonyítani, mert nem volt mód a normál sejtekben előforduló mutációk pontos számszerűsítésére. A szakembernek azonban néhány évvel ezelőtt sikerült kidolgoznia egy módszert (single-cell multiple displacement amplification, SCMDA), amivel az egyes sejtek teljes genomját sikerült feltérképezni.

WHO: a dohányipar világvezető a műanyagszennyezésben és a vízpazarlásban is

A WHO legújabb beszámolója szerint a dohánytermesztés és a cigarettacsikkek hosszútávú és hatalmas léptékű problémát jelentenek.

Az SCMDA lényege, hogy figyelembe veszi és kiküszöböli azokat a szekvenálási hibákat, amelyek miatt a korábbi feltérképezések nem adtak pontos eredményt.

A kutatók most ezt a módszert alkalmazták, hogy megvizsgálják a normál tüdőhámsejt mutációját. Ehhez 19, 44 és 81 év közötti dohányost, valamint 14, 11 és 86 év közötti önkéntest, akik soha nem gyújtottak rá.

A tudósok megállapították, hogy az évek előrehaladtával a nemdohányzók tüdősejtjeiben felhalmozódtak a mutációk, a dohányosoknál viszont még több ilyet találtak. Mindez megerősítette azt a korábbi megállapítást, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát azzal, hogy növeli a mutációk gyakoriságát. Vijg szerint ez az oka annak, hogy a nemdohányosok arányaiban kevesen kapnak tüdőrákot, míg a dohányzók 10-20 százaléka betegedhet meg.

E-cigit szív? Megdőlni látszik egy mítosz, rossz hírek érkeztek

Ausztrál kutatók szerint az elektromos cigaretta használata egyáltalán nem veszélytelen, és még az is kérdéses, hogy tényleg segít-e leszokni az „igazi" dohányzásról.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a dohányzással folyamatosan nőtt a mutációk száma, így feltehetően nőtt a tüdőrák kockázata is. Érdekes módon azonban a mutációk növekedése 23 csomagév után megállt. A csomagévet – pack-year – az alábbiak alapján számítják ki: naponta elszívott cigaretták száma x a dohányzás éveinek számával / 20. Utóbbi szám arra utal, hogy hány szál cigaretta van egy dobozban (az Egyesült Államokban). Például, ha valaki 10 éven át napi 10 szál cigit szív el, az 5 csomagévnek felel meg.

A kutatók úgy vélik, hogy az erős dohányosok azért nem betegedtek meg, mert a szervezetük elnyomta a további mutációk felhalmozódását: egy hatékony mechanizmus folyamatosan javította a DNS-üket.

Bár a kutatást egy kis létszámú csoporton végezték el, a szakemberek az eredményre építve olyan új vizsgálati módszereket szeretnének kifejleszteni, ami segíthet felismerni a tüdőrák kockázatát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.