A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén. A tudósok nemrég az öböl tengerifű-szálainak genetikai különbségeit kezdték felderíteni, ám legnagyobb meglepetésükre egy igen érdekes helyzettel találták szembe magukat.
A kutatók nagyjából 18 ezer genetikai jelzőanyagot (markert) vizsgáltak meg a faj változatai után kutatva, hogy egy helyreállítási projektben felhasználható példányokat válasszanak ki. Ehelyett azonban azt fedezték fel, hogy ugyanaz a növény burjánzott szerteszét a gyöktörzsei segítségével, épp úgy, ahogy a gyep terjed a talajon. „Úgy tűnik, a létező kétszáz négyzetkilométeres szalagfűmező egyetlen csemetéből terjedt szét” – mondta Jane Edgeloe, a Nyugat-ausztráliai Egyetem (UWA) kutató hallgatója.
Ez az egyetlen növény most is úgy terül tovább, mint egy rét, miközben élőhelyet nyújt teknősöknek, delfineknek, dugongoknak, rákoknak, halaknak.
University of Western Australia
A szalagfű gyöktörzsei évente akár 35 centiméterre is megnőhetnek. Ennek alapján a Proceeding of The Royal Society B tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy becsülték, legalább 4500 évre lehetett szüksége a hatalmas növénynek, hogy a 200 négyzetkilométeres területet beborítsa.
A növény óriási, sűrű mezőket alakított ki, melyek egyes helyeken minden irányban akkora területet foglalnak el, ameddig a szem ellát. Szalagjai néhol csak tíz centiméteresek, máshol akár egyméteresek is lehetnek.
A növény azért is különleges, mert megtalálta a módját, hogy fennmaradjon a Shark-öböl helyenként kétszeres sótartalmú vizeiben. Az öböl vízmhőmérséklete 15 és 30 Celsius-fok között ingadozhat. Fennmaradása a tudósok szerint azzal függhetett össze, hogy a növény mindkét felmenőjének összes kromoszómáját megőrizte, ami „vele született” genetikai változatosságot jelent.
Ilyen még nem volt: találtak egy cápát, ami füvet is eszik
A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából 60 százalékban tengeri fű teszi ki.
„Ahelyett, hogy génjei felét az egyik, a másik felét a másik felmenőjétől kapta volna, a növény az összeset megtartotta” – magyarázta Elizabeth Sinclair, a tanulmány társszerzője.
A Shark-öböl szalagfűjének mérete azt is jelenti, hogy jóval nagyobb, mint a világ leghatalmasabb növényeként emlegetett, 43 hektár kiterjedésű, Utah állambeli nyárfa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
