Több elmélet is kering arról, hogyan, illetve miért vált olyan hosszúvá a zsiráfok nyaka az evolúciós folyamatok részeként. Ezek legnépszerűbbje, hogy a zsiráfok ennek segítségével tudják lelegelni a magasan lévő lombkoronát. Egy új kutatás, illetve annak eredménye viszont ellentmond ennek.

Ahogy a Science Alert is írta, egy, a miocénból származó őszsiráf (Discokeryx xiezhi) 17 millió éves leletei arról árulkodnak, hogy a megnyúlt nyak hátterében a hímek küzdelme áll, és

nem a levelekhez, hanem a párválasztáshoz van köze.

A kutatók új vizsgálata szerint a megnyúlt nyak hatékony fegyver lehetett a zsiráfbikák számára, hiszen a hosszúsága miatt sokkal nagyobb csapásokat tudtak mérni ellenfeleikre – azáltal, hogy a fejüket hátra és aztán előre döntötték. Ezt az elméletet erősíti a tudósok szerint az is, hogy a zsiráfbikák fején kemény csontkinövések vannak.

CAS/WANG Yu and GUO Xiaocong

A kutatók mindehhez a már említett, 17 millió éves leletet vizsgálták, amely egy koponyából és négy nyakcsigolyából állt. Utóbbiak alapján az állat nyakának és fejének mozgását is modellezni tudták. A vizsgálat arra jutott, hogy a nyak komplex felépítése az erős ökleléseket (is) szolgálta.

Azt gyanítják, hogy a Discokeryx xiezhi a Föld egy olyan időszakában élt, amikor a mainál melegebb és erdősebb világ létezett, de az állat inkább a füves térségek lakója volt, és emiatt gyakran vándorolt is. Ez a szakértők szerint szinte mindenapossá tehette az egyedek közötti harcot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.