Hat évtizede július közepén, egészen pontosan 1962. július 9-én tömegek gyűltek össze a Honolulu partján, hogy egy látványos eseményt nézzenek végig: az Egyesült Államok felrobbant egy atombombát a világűrben. A Starfish Prime nevű akció egyike volt annak az öt kísérleti robbantásnak (Operation Fishbowl), amit az USA a világűrben, vagy annak peremén hajtott végre.
Az IFLScience felidézi, a Starfish Prime-ra 400 kilométeres magasságban került sor, a csendes-óceáni Johnston-szigettől 31 kilométerre, délkeleti irányban. A Starfish az említett öt robbantás közül a legnagyobb erejű volt, ezt egy 1,4 megatonna hatóerejű bombával végezték el.
nuclearweaponarchive.org
A bombát 1100 km-es magasságig juttatták el, hogy aztán lefelé tartva, 400 km-en robbantsák azt fel. A szemtanúk egy fehér villanásról, számoltak be, ami átütött a felhőkön. A robbanás ezután egy gyorsan táguló, zöld gömbbé változott.
Az esemény egy hét percen át tartó „mesterséges sarki fényt” hozott létre.
nuclearweaponarchive.org
A tesztbe arra válaszul fogott bele az Egyesült Államok, hogy a Szovjetunió 1961 augusztusában bejelentette, véget vetnek a nukleáris tesztek hároméves moratóriumának. A robbantások során azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a detonáció a Föld mágneses terére, illetve hogy az ilyen robbantások használhatók-e fegyverként a szovjetek ellen.
A szakemberek legnagyobb meglepetésére a robbanás több műholdat is leállított, még azt is, amit a teszt másnapján lőttek fel. Ez az erős elektromágneses hatást még a robbanás helyszínétől 1445 kilométerre fekvő Hawaii-szigeten is érezni lehetett: 300 utcai lámpa ment tönkre, emellett zavart okozott a távközlési rendszerben, és megzavarta a riasztókat is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
