A James Webb űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.

Megjött a történelmi űrfotó: Joe Biden és a NASA közzétette a James Webb űrtávcső első képét

Példátlan mélységben láthatunk a világegyetembe a történelem eddigi legnagyobb teljesítményű űrteleszkópjával. A NASA és az amerikai elnök nem sokkal éjfél után nyilvánosságra hozta a teljesen beállított James Webb űrtávcső által készített első fényképet.

Az SZTE közleményében felidézi, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb űrtávcső adatait.

A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikuspor-gyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem.

A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

A James Webb űrtávcső 1150 fényév távolságból térképezte fel egy idegen bolygó légkörét

A szuperdrága távcső messziről is képes vizsgálni távoli bolygók légkörének kémiai összetételét.

„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.

A kutató szerint a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.