Az Antarktisz jégrétege a múlt hónapban elérte a műholdfelvételek által az elmúlt 44 év alatt valaha mért legkisebb területet – közölte a Copernicus európai klímavédelmi szolgálat, megerősítve, hogy aggasztóak az eddig mért éves adatok is.

A műholdaknak köszönhetően 1979 óta a tudósok igen pontos mérési adatokkal rendelkeznek a Föld északi és déli jégtakarójának kiterjedéséről. Ez a jégréteg az óceánon úszik. Bár olvadása nem emeli a tengerszintet, közvetve hozzájárul a globális felmelegedéshez, mivel a nyílt, jéggel nem fedett óceán több hőt nyel el.

Az Északi-sark és az Antarktisz jégrétegének egyaránt az a normális ciklusa, hogy nyáron olvad, majd télen visszafagy. Hosszabb távon az olvadás gyorsabb Grönlandon és az Északi-sarkvidéken, ezzel szemben az Antarktiszon kisebb mértékben növekvő értékeket mutat – ennek az eltérésnek az oka egyelőre nem ismert.

Az antarktiszi jégtakaró idén júliusban, a déli félteke telén csak egy átlag 15,3 millió négyzetkilométeres területen fagyott vissza – ez az érték 1,1 millió négyzetkilométerrel (7 százalékkal) kisebb, mint az 1991 és 2020 között ebben a hónapban mért átlaga – állapították meg a Copernicus(C3S) kutatói.

Az ausztráliai nyár végén, februárban a jégtakaró elérte történetének eddig leginkább leszűkült méretét, megijesztve a tudósokat. Összesen 30 százalékkal volt kisebb területű, mint az 1991 és 2020 között eltelt három évtized átlaga. Február óta pedig folyamatosan alacsonyabb értéket mutat az évszak átlagainál. Így érte el a jéggel borított területek nagysága már júniusban is az adott hónapban addig mért legkisebb méretet.

Az Északi-sarkvidéken a jégréteg felszíne 4 százalékkal csökkent az eddigi átlaghoz képest júliusban a Copernicus szerint. Ez volt az eddigi években júliusban mért 12. legkisebb kiterjedés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.