A 12 éves El Jefe az egyik legöregebb jaguár a mexikói-amerikai határvidéken, egyike azon keveseknek, amelyekről tudni lehet, hogy átkeltek a határon, és ő az, amely a legmesszebbre eljutott – közölte az AP hírügynökséggel a Borderlands Linkages Initiative, nyolc amerikai és mexikói természetvédő szervezet koalíciója.

A Főnök sikeres határátkeléseit vadkamerák által az évek során készített fotók bizonyítják. A jaguárok könnyen azonosíthatók bundájuk egyedi mintázatáról, amely egyfajta ujjlenyomatként szolgál. A jaguár észlelése a határ mindkét oldalán arra utal, hogy még vannak nyitott folyosók a vadállatok számára, és ha ezek meg is maradnak, hosszabb távon van esély a jaguárpopuláció megőrzésére a térségben – közölte Juan Carlos Bravo, a koalícióban részt vevő Wildlands Network szakértője.

A biztató hír ellenére sokan aggódnak a jaguárok jövője miatt. Már Donald Trump volt amerikai elnök kormánya is megerősítette és meghosszabbította a határon emelt falat, és most Joe Biden kormánya is azt tervezi, hogy „betöm négy rést” az amerikai Arizona és a mexikói Sonora állam határán, ott, ahol a jaguárok átjárnak.

A természetvédők nem tudják, hogy hány jaguár él a mexikói Nyugati-Sierra Madre-hegységben, de a koalíció egyik résztvevője, a Northern Jaguar Project által az elmúlt két évtizedben azonosított 176 nagymacska közül – El Jefe mellett – csak két másikról lehet tudni, hogy átlépte a határt.

A Főnök néven ismert jaguárról az első fotót 2011-ben készítette egy vadász az arizonai Tucsontól délkeletre. A csúcsragadozó híresség lett az államban, és az egyik ottani iskola adta neki az El Jefe nevet. Az átjáróösvényeken felállított mozgásérzékelő kamerák 2012-ben és 2015-ben is lefotózták az állatot Arizona területén.

A természetvédőket meglepte, amikor bizonyosságot nyert, hogy egy fotón, amelyet a szintén a koalíció részét képező Profauna készített tavaly novemberben a mexikói Sonora állam közepén, ugyancsak El Jefe szerepel. A Borderlands Linkages Initiative szerint ez nemcsak azt jelenti, hogy a jaguárok még képesek átjárni a határon, hanem azt is, hogy talán életben vannak azok az állatok is, amelyeknek időközben nyomát vesztették.

Az Egyesült Államok délnyugati részén a 20. század végére eltűntek a jaguárok, amelyeknek elejtését a kormány még pénzjutalommal is ösztönözte a marhatenyésztők érdekében. A jaguárpopulációk jelenleg Mexikó csendes-óceáni partvidékére, Mexikó délkeleti részére, Közép-Amerikára és Dél-Amerika középső részére koncentrálódnak.

1996-ban az Egyesült Államokban is láttak jaguárokat, ami kutatásokat ösztönzött. Szakértők megállapították, hogy a határ mexikói oldalán fekvő Sonora állam középső részén is létezik egy szaporodóhely. Ennek nyomán természetvédő civil szervezetek a határ mindkét oldaláról összefogtak, hogy nyomon kövessék a jaguárokat, menedékhelyeket alakítsanak ki számukra, megismerjék előfordulási helyeiket és megszerezzék amerikai és mexikói földtulajdonosok együttműködését a védelmük céljából.

Nehéz feladat annak megállapítása, hol érdemes kihelyezni vadkamerákat, nem könnyű a kamerák által nyert felvételek kielemzése sem, azonban a határ mexikói oldalán működő természetvédőknek még egy pótlólagos problémával is meg kell küzdeniük: a drogkartellek jelenlétével. Fegyveres bandák és drogcsempészek is használják a jaguárok átjáróit, ezért nagy elővigyázatosság és helyi lakossággal való együttműködés is szükséges.

Az Egyesült Államok délnyugati részének jaguárokkal való újrabenépesítésének legfőbb akadálya a határon emelt fal, amely akadályozza más vadon élő állatok, így a villásszarvú antilop, a feketemedve és a mexikói farkas mozgását is, de problémát jelentenek a mobil világítótornyok és a határőrség által használt utak is – közölte Juan Carlos Bravo.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.