„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Ami biztos és visszakereshető: a google.com domainnevet épp negyedszázada, 1997. szeptember 15-én jegyezték be. Nem mindennapos állandóság a gyorsan változó techcégek életében: azóta is ezen a címen található a vállalkozás mindmáig legismertebb szolgáltatása, az internetes keresés.
A StatCounter elemzőcég legfrissebb adatai szerint
a Google globálisan 92 százalékos részesedéssel rendelkezik a keresők piacán, Magyarországon 97 százalékkal uralja a terepet.
A helyzet ráadásul olyannyira változatlan, hogy – ahogy az alábbi, 2009-től napjainkig érvényes ábra is mutatja – igen nehéz a historikus adatokat grafikonon látványosan ábrázolni.
Keresőszolgáltatások piaci részesedése Magyarországon 2009-2022
StatCounter
Eredet, történet
Maga a Google név régebbi. A két alapító, Sergey Brin és Larry Page műve, a korai keresőgép már 1996 augusztusától a google.stanford.edu (és a z.stanford.edu) címen volt fellelhető. Ez azt idézi, hogy az utóbb világméretűvé fejlődő szolgáltatás egy egyetemi munkából nőtt ki, a legjobb nevű amerikai egyetemek egyikén, a Stanfordon.
Az egész úgy kezdődött, hogy Brin és Page a PhD-jére készült. Page azt a témát találta érdekesnek, hogy miképpen lehet matematikailag ábrázolni a világháló (az akkor már létező World Wide Web) linkjeinek kapcsolódásait. A következő lépés már az volt, ami közvetlenül a Google alapjaihoz vezetett. Page abból indult ki, hogy a tudományos publikációk értékét, fontosságát jól jelzi, hány más kutató hivatkozik később a szakcikkre. Hasonlóképpen jelezheti a weboldalak fontosságát – gondolta a fiatal doktorandusz –, hogy hány másik oldalon van belinkelve egy bizonyos oldal.
Brin és Page kutatási programja állami és egyetemi támogatásban is részesült, azon az alapon, hogy a Stanfordon olyan technológiát igyekeztek kidolgozni, amely egyetlen, nagy univerzális digitális könyvtárban egyesítette volna az – akkor még a mainál összehasonlíthatatlanul kisebb – világháló tartalmát.
Ez volt az alapja annak, hogy Page keresőrobotja 1996 márciusában megkezdte a gyűjtögetést a világhálón. Akkoriban dolgozta ki a két kutató a Page Rank algoritmust, amely nemcsak összegzi, hanem fontosság szerint rangsorolja is a valamely oldalra mutató linkeket. Brin és Page rájöttek, hogy ez jobb eredményt hoz, mint az addig szokásos módszer, vagyis az, hogy a robot azt figyeli, hányszor fordul elő a keresett kifejezés valamelyik oldalon.
Voltaképp az 1996-os dátumok valamelyike is lehetne a születésnap. És a Google-alapítók a mai dátumot sem igazán tekintik annak. Sőt, a vállalkozás bejegyzésének napja, 1998. szeptember 4. sem számít céges ünnepnek.
21 év után visszavonul a Google-birodalom éléről a két alapító
A Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin közös levélben jelentették be, hogy távoznak a Google-birodalom különféle vállalatait összefogó Alphabet éléről.
A hivatalos jubileumok valahol szeptember környékén csomósodnak, kissé rejtélyes módon. Leggyakrabban szeptember 27-ét adják meg, olyankor szokott születésnapi gyertyákkal megjelenni a Google kezdőoldala, de a 2000-es évek elején többször is más-más szeptemberi napokra tették az ünneplést.
Pár napon persze nem múlik, amikor évtizedes, bár az utóbbi években időnként megkeseredő sikertörténetről van szó.
Brin és Page kezdeti jelszavát – „Don't be evil“, ne légy gonosz – már nem annyira ők maguk, hanem inkább bírálóik emlegetik. A kezdetben barátságos startupból olyan világcég lett, amely sorra kapja a büntetéseket az USA-ban és az EU-ban monopóliumellenes és adatvédelmi alapokon. Nem is beszélve az olyan belső konfliktusokról, mint amikor munkatársak tiltakoztak (többé-kevésbé eredményesen) a kínai cenzúrát vagy az amerikai hadiipart támogató fejlesztések ellen.
Döntött Európai Unió Törvényszéke, ki kell fizetnie a 4 milliárd eurós bírságot a Google-nak
A techóriás azért nyújtott be keresetet a törvényszékre, hogy az törölje el az Európai Bizottság által korábban rá kiszabott rekordméretű pénzbüntetést.
Mindez nem változtat azon, hogy negyedszázad alatt a megingathatatlanul első helyezett keresőgép körül a világot behálózó szolgáltatások nőttek ki, sőt kerültek monopolhelyzetbe. Közéjük tartozik a Gmail vagy a mobiltelefonok többségét működtető Android operációs rendszer. Ha nem piacvezető is, de nagyra nőtt a felhőalapú irodai és tárolási feladatokat megoldó Google Drive, és széles körben használják a Chrome böngészőt.
Az Amazon és a Microsoft mellett a Google tartozik a három nagyhoz, akik világszerte a céges felhőszolgáltatások piacát uralják.
Sputnik
Érdekesség, hogy ezen szolgáltatások szinte mindegyike egyetlen célból jött létre és működik egyre jobban: hogy a felhasználók több és több időt töltsenek el internetezéssel, így többször jelenjenek meg előttük a Google Ads hirdetési rendszerben feladott online reklámok, a folyamat végén pedig a Google még több hirdetési bevételhez jusson.
Hab a tortán, hogy a szolgáltatások a felhasználók viselkedését is figyelik, és ha névtelenül is, rengeteg információt nyer így a vállalat arról, hogy is neteznek az emberek.
Labdába rúghat-e bárki a Google-n kívül a keresésben?
A kisebb keresőgépek sem működnek rosszabbul, mint a nagyok, de némelyikük jobban ügyel az internetezők magánszférájára.
Brin és Page vállalkozása ráadásul időközben annyira túlterjeszkedett az interneten, hogy az e téren működő Google csak egyike az anyavállalat, az Alphabet leányainak. A többi cég közé tartozik a biotechnológiával foglalkozó Calico, a mesterséges intelligenciát fejlesztő DeepMind (amelynek gépe a go játékban megverte a világ legjobb mesterét) vagy az önvezető autókkal kísérletező Waymo.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
