A silphiumot az ókori egyiptomiak fűszerként is használták, de más népek is a csodájára jártak. Nem véletlenül.
Különleges történetről, és egy különleges növény amolyan (újra)felfedezéséről ír a BGR. A portál szerint az évszázadok óta eltűntnek (vagy kihaltnak) hitt silphiumot, illetve egy rokonát találták meg újra, méghozzá Törökországban, és azon belül is Kappadókiában. Ezen a területen az ókorban görögök éltek, és ők is terjesztették el a területen az eredeti növényt. A BGR szerint a silphiummal rokonságot mutató növény egy másik török területen is felbukkant.
Az eredeti növényt a történészek szerint az ókori egyiptomiak és a rómaiak is használták, mivel a belőle származó gyanta több mindenre is alkalmas volt: egyesek fűszerként alkalmazták, mások pedig gyógyhatású készítményeket állítottak elő belőle. Utóbbiakat főként sérüléseknél lehetett használni. A silphium (illetve ahogy még ismerték, a silphion) állítólag olyan értékes volt, hogy a növény darabjai az ezüsttel azonos értéket képviseltek. A római hadvezér, Julius Caesar pedig rengeteg mennyiséget felhalmozott belőle.
A növény idővel azonban eltűnt, és bár három kontinensen is kutattak utána az eltelt évszázadokban, senki sem akadt a nyomára – egészen eddig. Mahmut Miski, az Isztambuli Egyetem egyik kutatója ugyanis azt állítja, hogy a Ferula Drudeana, amit a Hasan-hegyen találtak, a rég keresett növény egyfajta rokona, mivel rengeteg a hasonlóság: a száruk szinte ugyanolyan vastag, és mindkettő elágazó gyökerekkel rendelkezik. A Ferula Drudeana-ban ráadásul olyan vegyületeket is kimutattak, amik a rákos megbetegedések elleni küzdelmet segíthetik.
(Nyitóképünk illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
