A világ függősége a fosszilis energiáktól nemcsak szélsőséges időjárást idéz elő, hanem kimutathatóan hozzájárul több millió ember halálához is – hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban, amely a Lancet című neves orvosi szaklapban jelent meg szerdán.

A szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése világszerte olyan mértékű légszennyezést okoz, amely évente 1,2 millió ember halálához vezet – állapították meg a Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés legújabb éves jelentésében. A Lancet Countdown vizsgálatát a University College London vezeti, a projektben minden évben 99 szakértő vesz részt a világ minden tájáról, 51 különböző intézet – köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – képviseletében.

Kicsinál minket a klímaváltozás, ez már egyre biztosabb - de még tehetünk ellene

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a Dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Marina Romanello, a University College London egészségügyi és klímakutatója, a Lancet Countdown vezetője úgy fogalmazott, hogy „egészségünk ki van szolgáltatva a fosszilis energiáknak”. A kutató szerint állandósult a világ függősége a fosszilis erőforrásoktól, ami nemcsak súlyosbítja az éghajlatváltozás káros egészségügyi hatásait, hanem pillanatnyilag már összefonódik más, folyamatban lévő globális válságokkal is, például a koronavírus-világjárvánnyal, az inflációval és az ukrajnai háború okozta energia- és élelmiszerválsággal.

A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben részt vevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket. Idén új tényezőként vizsgálták meg az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban – az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest – 98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében. A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban. A klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna – mutatott rá Marina Romanello.

Kalifornia betiltja a fosszilis energiahordozókat

Az ökoházak világában mindenki azt gondolja, hogy energiát spórolni csak komoly beruházással lehet, pedig minimális ráfordítással is sokat tehetünk az olcsóbb és hatékonyabb háztartásért. Milyen lehetőségeink vannak tízezres, százezres esetleg milliós nagyságrendben? Ezeket gyűjtöttük össze.

Anthony Costello gyermekorvos, a Lancet Countdown társelnöke kiemelte, hogy az élelmiszerellátás bizonytalansága természetesen nem írható kizárólag az éghajlatváltozás számlájára, de az okok komplex hálózatában ez nagyon jelentős tényező, amelynek a hatása az idővel csak súlyosbodni fog.

A jelentésből kiderül, hogy a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata.

Renee Salas, a Harvard Egyetem professzora és a jelentés társszerzője elmondta, kimutatható, hogy az autók üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében. „Ha felírunk egy inhalációs eszközt, az nem fogja megszüntetni az asztma kiváltó okát egy autópálya mellett élő kisfiú esetében” – hívta fel a figyelmet az orvos, aki rámutatott arra is, hogy „temérdek tudományos bizonyítékon” alapul az a megállapítás, hogy a légszennyezés évente 1,2 millió halálesetet okoz.

A jó hír, hogy kevésbé aggódunk a klímaváltozás miatt - a rossz az, hogy pedig csak most kellene igazán

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő - ez derül ki a Gallup intézet nemzetközi felmérésének eredményeiből.

A Lancetben megjelent tanulmányban azt is aláhúzták, hogy a jól ismert és bizonyított káros következmények ellenére az ember – ahogy más függőségek esetében is megfigyelhető – láthatóan nem változtat bevett szokásain, vagyis a fosszilis energiáktól való függőség kezelése mindeddig hatástalannak bizonyult. „Pedig nem egy ritka rákbetegségről van szó, amelynek még nem ismerjük a gyógymódját. Pontosan tudjuk, milyen ellenszerre van szükségünk, csak az elhatározás és a szándék hiányzik még mindannyiunk és az államok vezetői részéről” – mondta Renee Salas.

Tavaly annyit rontottunk a saját helyzetünkön, hogy most már muszáj lesz cselekedni a 1,5°C-os klímaügyben

A PwC új elemzése szerint a dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a 2000 óta elért globális átlag.

Ennek ellenére a világ országainak jelentős része ma is több milliárd dollárral támogatja a fosszilis energiák használatát, olyan összegekkel, amelyek sokszor az egészségügyre fordított kiadásokkal vannak egy szinten, sőt esetenként meg is haladják azt. 2019-ben 86 kormányzatból 69 támogatta a fosszilis energiaforrások kitermelését és használatát összesen 400 milliárd dollárral. Ennek eredményeképp a jelenlegi trendek alapján mintegy 150 évet venne igénybe a szénalapú források teljes kivezetése a világ energiaellátásából.

„A világ fordulóponthoz érkezett. Muszáj változtatnunk, mert különben a gyerekeink az éghajlatváltozás olyan mértékű felgyorsulásával fognak szembesülni, amely már a túlélésüket fenyegeti majd” – fogalmazott Anthony Costello.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.