Képzeljünk el egy hatalmas homokórát, amelyben a homok nem fentről lefelé folyik, hanem középen gyűlik össze. Pontosan ezt láthatjuk a James Webb űrteleszkóp legújabb képén, amelyen egy sötét gázfelhőbe, az L1527-be burkolózó protocsillagot láthatunk.

A protocsillag egy születőben lévő csillag kialakulási fázisa. Ilyenkor a por és a gáz a felhő belsejében gyűlik össze a gravitációs összehúzásnak köszönhetően, emiatt megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha ez kellően nagy, beindul a magfúzió és megszületik a csillag. Egy olyan égitest, mint a Nap, nagyjából 100 ezer év alatt születik meg.

A James Webb űrteleszkóp felvétele pont olyan, mintha egy festményt látnánk.

A színek szabad szemmel nem láthatók, a képet a szerkezet infravörös kamerája készítette. Maga a protocsillag rejtve van előlünk, a körülötte lévő protoplanetáris korongot azonban láthatjuk.

NASA / ESA / CSA / STScI

Az anyagnak egyébként kellő gyorsasággal kell áramolnia a protocsillag felé, mert az közben anyagot is dob ki magából a világűrbe. Az ilyen kidobódásokat a homokóra felső részénél, apró „buborékok” formájában láthatjuk.

A szakemberek szerint a most látható protocsillag a csillagképződés nulladik fázisánál jár. Ha látnánk, akkor egy gömb alakú gázcsomót látnánk, ami a Nap egyötöd-kétötöd tömegét teheti ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.