Egy 2000 éves, vélhetően bibliai kötődésű családi sírkamrát tártak fel Izraelben – adta hírül a ynet hírportál. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint gazdag családhoz tartozó, jelentős személyt temethettek el elsőként a sírhelyként használt barlangban, majd több száz éven át szent helyként tisztelték a sírhelyet.

Az Izrael középső részén, a Lakis erdőnél folyó ásatásokat közösen végzi az IAA, a Jeruzsálemi és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint a Zsidó Nemzeti Alapítvány (Keren Kajemet), s az része a térség régészeti kincseit feltáró „Júda királyainak útja” projektnek. A sziklasír előtt gondosan kiépített udvar állt, amelyben egy sor üzletet fedeztek fel, ahol a kutatók szerint kerámiamécseseket árultak vagy béreltek. Több száz, az i. sz. 8–9. században készített kerámiamécses-töredékre, valamint (ép) darabokra is rábukkantak az egykori boltokban.

„Elképzelhető, hogy az olajmécseseket a barlang belsejében világításra használták, és talán a vallási rituálé részei is lehettek, hasonlóan ahogy gyertyákat árulnak a szent emberek sírjainál vagy a mai templomokban” – vélekedtek az ásatásokat vezető régészek, Nir Simson-Faran és Cvi Firer a lapnak. A 350 négyzetméteres udvart impozáns, faragott motívumokkal díszített mészkőfalak határolják, kőlapok és mozaikpadló burkolják.

A barlangot először mintegy 40 évvel ezelőtt sírrablók fedezték fel, és ezt követően indult meg feltárása. A sziklasír több helyiségre tagolódik, ahol a korabeli zsidó temetkezésben ismeretes, a csontokat őrző kődobozokat is találtak. Az egyik helyiséget keresztény kápolnává alakították át, a korai muszlim korban a falakra vésett keresztek és több tucat felirat szerint ezt a kápolnát „Szent Szalome” kultuszának szentelték. A feliratok nyelve idővel arab lett, de a keresztény hívők továbbra is imádkoztak ezen a helyen.

A cikk megemlíti, hogy a sírkamrában talált felirat alapján Szalome azonos lehet azzal a nővel, aki Jézus születését bábaként segítette, ugyanakkor Szent Szalome és a bába Szalome nem biztos, hogy ugyanaz a személy volt. A kanonizált, tehát, a nyugati keresztény evangéliumok nem tudnak túl sokat Szaloméról, még az is vitatott, hogy a nő követője, vagy az újabb, feminista nézetek szerint tanítványa volt-e Jézusnak. Annyit jegyeznek meg róla, hogy Szalome ott volt Jézus megfeszítésénél, és később benne volt abban az asszonyokból álló csapatban, akik észrevették, hogy üres a sír, amibe a kivégzett prófétát eltemették.

Mária Szalomét az ortodoxok szentként tisztelik, ugyanakkor az apokrif (tehát kétes hitelességű) iratok közül a Jézus testvérének tartott Jakab evangéliumában nagyobb szerepet kapott egy talán másik Szalome. A bizonytalanság ebben az esetben azért indokolt, mert Jakab evangéliumában azt írják a nőről, hogy Jézus bábája elújságolta Szaloménak, egy másik bábának, hogy egy szűz szült fiúgyermeket, amit Szalome nem akart elhinni, erre a bába bevezette a gyermekágyban fekvő Máriához, Szalome pedig ujjával ellenőrizte a friss kismama szüzességét, ám a próbától szénné égett a keze. Ezt követően megjelent előtte az Úr angyala, és azt mondta neki, hogy ha a csonkkal hozzáér a gyermekhez meggyógyul, és így is történt. Ennek a sztorinak a hitelességén sokat ront, hogy nagyon erősen emlékeztet a hitetlen Tamás apostol történetére, illetve azt is hozzá kell tenni, hogy a késő középkortól kezdve a két Szalome alakja összecsúszott a keresztény folklórban, és onnantól kezdve nem a hitetlen bába, hanem a szűzszülést levezető hívő bába szerepét osztották rá, sőt szintén a középkortól Mária Szaloméról azt tartották, hogy egyike volt a Szent Annától származó három Máriának, azaz Jézus anyjának a féltestvére is volt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.