Többet főznek és tévéznek a magyarok, de vajon miért?

Többet főznek és tévéznek a magyarok, de vajon miért?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elmúlt évek vitathatatlan lenyomatot hagytak a mindennapi életünkön, a pandémia és a gazdasági helyzet mellett a soha nem látott mértékben történő technológiai fejlődés és digitális újdonságok erősen formálták azt, hogyan töltjük el a szabadidőnket. Kevesebbet járunk moziba vagy koncertekre, gyakrabban nyúlunk a távirányító után és főzésre is egyre több időt szánunk. A Samsung legújabb kutatása azt vizsgálja, hogyan változtak a hazai tartalomfogyasztási, vendégvárási és kikapcsolódási szokások, valamint arra is keresi a választ, hogyan képzeljük el a jövő szórakozási formáit.

Sokan a hobbijuknak szentelik a szabadidejüket, nem ritka a szabadban történő vagy az otthoni sportolás, barkácsolás, kézműveskedés, vagy akár növénygondozás, azonban a megkérdezettek körében a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a tévénézés, filmnézés. Olyannyira, hogy a válaszadók csaknem kétharmada (64%) minden nap leül a képernyő elé, hogy filmet vagy tévéműsort nézzen, a megkérdezettek 91 százaléka legalább heti egyszer bekapcsolja a televíziót.

A megkérdezettek több mint egyharmada állította, hogy több időt tölt otthon, mint két-három évvel ezelőtt, az átalakuló szokásoknak, az egyre megszokottabbá váló hibrid munkarendnek vagy akár a gyarapodó digitális lehetőségeknek köszönhetően.

A válaszadók harmada áll többet kedvtelésből a konyhában, 31 százalékuk pedig több mozgóképes tartalmat fogyaszt, mint pár évvel ezelőtt. A tevékenységek összefonódnak: legtöbben szöveges útmutatót választanak a főzéshez, amik a válaszadók 35 százalékánál kerülnek elő okostelefonon vagy tableten, 21 százalék a szakácskönyvet nyitja ki, 16 százalék a laptop után nyúl. A receptvideók és gasztronómiai műsorok is segítenek eligazodni a hozzávalók útvesztőjében: 23 százalék az okostelefonján, 4 százalék pedig televízión követi az útmutatásokat.

Ha elkészült az étel még fontosabbá válik a mozgóképes tartalom, a válaszadók 41 százalék étkezik tévénézés közben.

A felmérésből kiderül, hogy minden harmadik ember szabadidejére hatással volt a pandémia, míg az anyagi helyzet változása tízből négy ember házon kívül eltöltött szabadidejét befolyásolta, főként a házon kívüli és a kulturális időtöltés kárára, akik korábban az adott programon szerettek kikapcsolódni, azoknak fele (46%) ritkábban jár moziba, 43 százalék pedig koncertekről mond le, 37 százalék pedig a wellnessről.

Mekkora legyen a tv? Milyen logókat keressünk a dobozán? Mire figyeljünk tévé vásárlásakor?

Kell-e a hatalmas képátló, van-e ráció a lehető legnagyobb felbontásban, mire jó a HDR és a 120 Hz? Jövünk a könnyen értelmezhető válaszokkal!

A vizsgálódás adataiból kirajzolódik, hogy a tévénézés és a mozgóképes tartalomfogyasztás mindinkább központi szerepet tölt be a szórakozásban, kikapcsolódásban. A kutatásban résztvevők 95 százaléka rendelkezik televízióval, sőt, többségük háztartásában (65%) okostévé található, melyeken könnyen elérhető a streamingszolgáltatók moziműsor jellegű kínálata is. A munkához elengedhetetlen eszközök, mint az okostelefonok és a laptopok, illetve számítógépek, a munkaidő végével szintén szórakoztatóközponttá válhatnak, nemcsak filmeket, hanem vlogokat és közösségi médiában megosztott videókat néznek rajtuk a felhasználók.

A tévékészülékek leggyakrabban a nappaliban, illetve a hálószobában kapnak helyet (64-64%). Ebből látszik, hogy nemcsak egyedül vagy családi körben, hanem társaságban is a távirányító után nyúlunk: a szórakoztató elektronikai eszközök közül legtöbben a televíziót használják vendégség alkalmával. A készüléket a házigazdák 74 százaléka be szokta kapcsolni az esetek legalább felében, leggyakrabban zenehallgatásra, film, illetve sorozat nézésére.

A kutatásban résztvevők a számítógép és az okosóra mellett az okostévének jósolnak növekvő jelentőséget öt év múlva. Mindemellett a streaming szolgáltatók filmjeinek, sorozatainak nézését, valamint a virtuális terekben való időtöltést prognosztizálja gyakoribb tevékenységnek minden második válaszadó.

Nem kizárt, hogy a jövőben a technológia vívmányainak köszönhetően, avatárokkal, pixelekké válva töltjük a szabadidőnket: a megkérdezettek fele (49%) véli úgy, hogy a szabadidejük egyre növekvő részét töltik majd metaverzumokban, a kézzelfogható valóságtól elrugaszkodva.

Felejtse el, amit az internetről eddig tudott - jönnek a webhárom királyok

A húszas években fókuszba kerül a virtuális valóság. Amennyire izgalmas technológiai paradigmaváltást ígér, annyira fontos társadalmi, etikai kérdéseket vet fel, hogy mit tartanak majd szem előtt az építői.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.