Kevesen ismerik az angol business (üzlet, munka) és leisure (pihenőidő) szavakból alkotott bleisure szót, jóval többen vannak, akik ráéreztek arra, milyen kellemes dolog néhány pihenőnappal megtoldani az üzleti utakat.
Nem kell a világ végére utazni egy pihentető, jó nyaraláshoz. Cikkünkben összeszedtük, hogy mi mindent tehetünk meg és mire érdemes odafigyelnünk annak érdekében, hogy nyaralásunkkal a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után.
Nem csak a megtakarítás motiválhat rá, hogy alternatív módon nyaraljunk: a környezettudatosság és a zöld gondolkodás miatt is szerveznek egyre többen sporttal egybekötött, természetközelibb programokat. Lássuk, mik a lehetőségek!
Az év legszínesebb, legjátékosabb és valószínűleg a leggiccsesebb kiállítása is lesz egyben a június elsején nyíló Lufiland nevű szuperprodukció, amelyet a holland Guido Verhoef és számos nemzetközi „lufidizájner” készít el a BOK-csarnokban.
Kiderült, hogy a mindennapos munkahelyre, majd visszafele ingázás nemcsak kényelmetlen, de még az ember egészségére nézve is káros lehet.
Van, aki retteg a nyugdíjas éveitől, mások pedig alig várják, hogy végre legyen idejük a hobbijuknak és családjuknak élni, és több időt tölteni az unokákkal. A lényeg, hogy találjunk majd magunknak olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz minket, és hogy tevékenyek tudjunk maradni idősebb korban is. Ehhez viszont az kell, hogy már fiatalon gondoljunk életünk utolsó évtizedeire: nem mindegy, hogyan telnek el.
Az elmúlt évek vitathatatlan lenyomatot hagytak a mindennapi életünkön, a pandémia és a gazdasági helyzet mellett a soha nem látott mértékben történő technológiai fejlődés és digitális újdonságok erősen formálták azt, hogyan töltjük el a szabadidőnket. Kevesebbet járunk moziba vagy koncertekre, gyakrabban nyúlunk a távirányító után és főzésre is egyre több időt szánunk. A Samsung legújabb kutatása azt vizsgálja, hogyan változtak a hazai tartalomfogyasztási, vendégvárási és kikapcsolódási szokások, valamint arra is keresi a választ, hogyan képzeljük el a jövő szórakozási formáit.
A mobiltelefonok bármikor elérhetővé tették a munkavállalókat, akik így kiszolgáltatottá váltak. Ezen akarnak most változtatni.
Sokan panaszkodnak arra, hogy nagyon elfoglaltak, több „énidőt” szeretnének. Igazuk van, ugyanis tudományosan igazolt, hogy a saját elképzelés szerint eltölthető órák hiánya nagyobb stresszhez vezet, és csökkenti a szubjektív jóllétet. Kérdés viszont, mi a helyzet a sok szabadidővel.
Kevésnek tűnik, mégis nagyon sokat számít az egészségünk szempontjából, ráadásul mozogni sem kell hozzá.
A kormány támogatja, hogy MTK Sportpark épüljön a VIII. kerületben, ehhez állami ingatlanokat adnak át az MTK-nak.
Érezzük mi is, és a bolygó is érzi, hogy ahogyan ma élünk és dolgozunk, az nem jó. De mi legyen helyette? A koronavírus-járvány felerősítette azokat az elképzeléseket, hogy már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Cikksorozatunkban megnézzük, hogy mit kínálhat a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society.
A posztindusztriális társadalmak jellemzője, hogy a munka teljes mértékben eluralja az életünket. Ez határozza meg az identitásunkat, egyes jogainkat, részben a magánéletünket és azt is, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben. Egyes teoretikusok szerint radikális reformra szorul a munka világa, mert már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Az úgynevezett post-work társadalom idealisztikus elképzelése most a koronavírus-járvánnyal új lendületet kapott. A hvg.hu cikksorozatban járja körbe a témát.
Hatvan liter gázolajat és negyven liter vizet fogyasztottunk a három napos, 600 kilométeres tokaji túrán, ami ahhoz képest nem is rossz, hogy 5 fővel nyúztunk egy 4 keréken gördülő mobil otthont. Ez volt a vadonatúj Ford Transit Nugget Plus.
A német gyártó újdonsága a kupésra faragott formájú crossoverek piacán áll hadrendbe.
Az Egyesült Államokban végzett felmérés tanulságos lehet nálunk is.
Összesen heti két óra kell a jobb életminőséghez.
