A leégett székesegyház felújítása különleges technológiákat is felvonultat, például egy 3D-kőnyomtató is részt vesz benne. Egy rotterdami, Concr3de nevű vállalat ugyanis már évek óta dolgozik ezen a nyomtatón, melynek egyik érdekessége, hogy tintasugaras technikát használ.

A cég két alapítója, Eric Geboers és Matteo Baldessari építészek a fejlesztést egy geopolimerrel kezdték meg, amit úgy állítanak elő, hogy a szén- és acélipari gyártás során keletkezett maradványanyagokat egy kémiai kötőanyaggal „megszilárdítják”.

Ehhez a mérnökök nem akármilyen megoldáshoz folyamodtak: a Notre-Dame leégett alkotóelemeit használják fel nyersanyagként, hogy helyreállíthassák a sérült falazatot. Ennek az az oka, hogy nehéz lenne a lerombolt részeket az eredeti nyersanyagok hiányában középkori technikákkal rekonstruálni – számolt be a Robotics and Automation nyomán a Gyártás Trend szakportál.

Ugyanakkor a 3D-nyomtatóhoz megbízható alkatrészekre volt szükség, melyek könnyen méretezhetőek is. A Concr3de választása a Festo nevű vállalat ELGA meghajtóját választotta, de tőlük származik a vezérlőrendszer, a Z-tengely alkatrészei, valamint a kötőanyag és a csővezeték folyadékellátása is. A vezérlő a Siemens vállalaté.

"A Notre Dame felújításával arra a kérdésre kell válaszolni, mi is egy templom ma"

A három éve tűzvészben súlyosan megsérült párizsi katedrális rekonstrukciója kapcsán művészettörténeti, régészeti, építészeti, hitéleti és turisztikai érdekek feszülnek egymásnak.

Végül már csak a mozgatandó pozíciókat kellett megadni, és elkészülhetett az egyes mozgások terve. Ugyanakkor a munkát alaposan megkönnyítette, hogy a 3D-s rekonstrukcióhoz szükséges szkennelések rendelkezésre álltak, mivel Andrew Tallon amerikai tudós 2013-ban teljes 3D-s térképet készített az épületről – tette hozzá a portál.

A Concr3de a tudós szkennelésének köszönhetően tudta rekonstruálni a Notre-Dame egyik szobrát, a strigát, azaz egy madárszerű démont.

A kőfaragvány 30 centiméter magas modelljének „kinyomtatására” mindösszesen öt órára, valamint mészkőporra és kötőanyagra volt szükség, és az eredményt a Delfti Műszaki Egyetem is megvizsgálta: arra jutottak, hogy az semmivel sem rosszabb a valódi mészkőfaragványnál.

Már javában zajlanak a 2019-ben kigyulladt és súlyosan károsodott Notre-Dame helyreállítási munkálatai, nemrégiben pedig francia kutatók felnyitották a székesegyház alatt korábban talált két ólomszarkofágot, így kiderülhetett, kiket rejtenek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.