Megfejthették a maják által használt, 819 napos naptárak rejtélyét a louisianai Tulane Egyetem munkatársai – derül ki az Ancient Mesoamerica folyóiratban publikált tanulmányból.

A mai, 365 napos naptárhoz szokott embernek nehéz lehet megérteni a maják 819 napos naptárát. John Linden és Victoria Bricker kutatók azonban rájöhettek a rejtély nyitjára.

Ők ahelyett, hogy rövid periódusokra osztották volna a maja naptárt, összesen több mint 20, egyenként 819 napos periódusra fókuszálva egy olyan mintázatot találtak, ami a bolygók szinodikus periódusára utal – ez egy olyan időskála, ami a Nap helyett az állócsillagokhoz viszonyított Föld forgásának ütemén alapszik.

Pulzáló lézerrel térképeztek fel ősi maja városokat, akkor jött a meglepetés

A világ talán legősibb „szupersztrádája" kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.

A kutatók a 819 napos ciklust hússzal megszorozva azt találták, úgy már minden bolygóval összefüggésbe hozható – ez 16 380 nap.

Az égbolton lévő bolygókat figyelve egyikük azt találta, hogy a 819 napos periódus tökéletesen egyezik a Merkúr 117 napos szinodikus periódusával. Továbbhaladva, arra is rájöttek, hogy a Mars 780 napos periódusa is pontosan megfelel a 819 napos naptár 20 ciklusának, míg a Vénusznak hét szinodikus periódusa adja ki a 819 nap ötszörösét. A Jupiter 39 szinodikus periódusa pedig a 19-szerese a 819-nek.

A kutatók az Interesting Engineering összegzése szerint azt állítják: a maják ahelyett, hogy mindössze egy-két bolygóra fókuszáltak volna, egy nagy naptárrendszert alkottak, ami az összes látható bolygó szinodikus időszakának az előrejelzésére alkalmas volt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.