Az Atmospheres című szakfolyóiratában nemrég publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. Egy új módszert fejlesztettek a napi aktivitás (erősség) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul.
A világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a jelenleg elérhető legjobb, globális lefedettségű villámészlelő hálózatok méréseivel validálták. Egy 19 napos tesztidőszak vizsgálatával sikerült kimutatniuk, hogy a globális villámtevékenység erőssége néhány nap alatt több mint a felére csökkenhet, ami egy globális jellemző esetén kiugróan nagy változásnak tekinthető.
A tanulmányban használt 18 ELF-állomás elhelyezkedése (narancsszínű négyzetekkel jelölve), valamint a villámtevékenység globális eloszlása a tesztidőszakban
ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
A szakértők szerint ez a jelentős globális változás a sarki területekről kitörő rendkívül hideg légtömegek Egyenlítő felé történő mozgásával hozható összefüggésbe. Ezek az úgynevezett sarki hideglégkitörések (cold air outbreak) rendkívül komoly gazdasági és társadalmi károkat tudnak okozni a közepes szélességeken. Az Egyenlítőhöz közeli területeken pedig többek között a brazíliai kávéültetvények védelme miatt van kiemelt jelentősége a jelenség tanulmányozásának. A most megjelent publikáció eredményei azt mutatják, hogy egy hideglégkitörés, amely előbb Észak-Amerikában extrém hóviharokat okoz, néhány nap alatt elérheti a trópusi területeket, ahol rendkívüli mértékben csökkentheti a zivatarok számát, például az Amazonas-medencében, majd kelet felé sodródva még Afrikában is befolyásolhatja a helyi időjárást.
Óránként 47 345-ször villámlott Kanadában a hőség és a tűzvész miatt
A Kanadában tomboló hőség és tűzvész együtt füstviharfelhőt hozott létre, amiben 15 óra leforgása alatt 710 177 villámcsapást számoltak össze.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a globális villámtevékenység vizsgálata jelentős mértékben hozzájárulhat Földünk változó éghajlatának alaposabb megismeréséhez. Az FI kutatóinak egyik kiemelt célja, hogy az új módszer segítségével átfogó képet kapjanak a globális villámtevékenység elmúlt évtizedekben végbement változásairól, mely folyamatokat például a légköri szennyezés pandémiához kapcsolódó csökkenése is jelentősen befolyásolta.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
