Stépán Gábor gépészmérnök kapta idén a 2000 óta minden második évben átadott Bolyai-díjat, és az ezzel járó 100 ezer euró pénzdíjazást. A „magyar Nobel-díjként” is emlegetett elismeréssel kitüntetett kutató összesen csaknem 700 tudományos és felsőoktatási közleményt jegyez, több mint 500 közleménye jelent meg külföldön, számos monográfia és szakkönyv köthető a nevéhez. Stépán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazott mechanika professzora, az Academia Europaea és az Észt Tudományos Akadémia akadémikusa. Egész életében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kötődött, pályája során azon dolgozott, hogy a felhalmozott elméleti tudást gyakorlatban használható tudássá váltsa.

Stépán Gábor és felesége a Bolyai-díjjal

ACG

Stépán Gábor 1994 óta a műszaki tudományok doktora, szakterülete a dinamika, szerszámgépek rezgései, erőszabályozás robotokon, járműkerekek nemlineáris rezgései, emberi és robot egyensúlyozás, bifurkáció elmélet és káosz. Többek között tagja a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a Magyar Mérnökakadémiának, az International Union of Theoretical and Applied Mechanics és az EuroMech vezetőségének. 1988-ban megkapta az MTA Fiatal Kutatói Díját, 2011-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Szilárd Leó-díjat, 2023-ban Jedlik Ányos-díjat kapott. Feltalálóként egyetemi kollégáival 9 hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben jegyzik, több bejegyzett európai szabadalma is van.

Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd a sorban követte Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András szerkezeti kémikus (a Bolyai-díj kuratórium jelenlegi elnöke), Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, É. Kiss Katalin nyelvész, Barabási-Albert László fizikus, hálózatkutató, a legutóbbi Bolyai-díjat pedig 2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológus kapta.