Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A James Webb űrteleszkóp adatainak felhasználásával egy elméleti asztrofizikusokból álló csapat arra a következtetésre jutott, hogy három galaxisban – a JADES-GS-z13-0, JADES-GS-z12-0 és JADES-GS-z11-0-ban – nem magfúzióval működtek a csillagok, hanem a sötét anyagot alkotó részecskék ütközésével.
Cosmin Ilie és Jillian Paulin, az amerikai Colgate Egyetem, valamint Katherine Freese, a Texasi Egyetem tudósa szerint a modell segíthet megérteni a sötét anyag természetét, és megmagyarázhatja, honnan származik az univerzumban található nagyszámú szupermasszív fekete lyuk. A sötét csillagok több, a világegyetemmel kapcsolatos kérdésre is választ adhatnak – írja a Science Alert.
Az egyik ilyen fejtörést maga a sötét anyag jelenti. Nem tudjuk, hogy pontosan miből van, de az biztos, hogy többnek kell lennie annál, mint amit normál anyagként ismerünk. A másik probléma, hogy soha nem láttuk még az univerzumban keletkezett első csillagokat. Csupán annyit tudunk róluk, hogy léteztek.
Illusztráció.
L. Medeiros; C. Chan; D. Psaltis; F. Özel; University of Arizona; Institute for Advanced Study.
És akkor ott van még a szupermasszív fekete lyukak kérdése, amelyek a galaxisok középpontjában helyezkednek el. Egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy a Napnál több milliárdszor nehezebb objektumok hogyan keletkeznek.
És ha mindez nem lenne elég: a James Webb űrteleszkóp az elmúlt egy évben rengeteg hatalmas galaxist azonosított az ősi univerzumban. Ezekről fogalmunk sincs, hogy rövid idővel az ősrobbanás után hogyan lettek ilyen hatalmasak.
Ráengedték a mesterséges intelligenciát a fekete lyuk fotójára, az eredmény Einsteint igazolja
Az amerikai Princeton Egyetem kutatói által kifejlesztett algoritmus, a Primo elemezte a Messier 87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról készült fotót, majd a nyers adatok alapján átdolgozta azt.
A sötét csillagok épp ezekre a fenti problémákat oldhatják meg. A normál csillagok óriási hidrogén- és héliumgömbök, többnyire rendkívül forró, nyomás alatt álló magokkal, ahol az atomok összecsapódnak a magfúzió során, ez pedig hőt és fényt termel.
A kutatók szerint a sötét csillagokat a hagyományos helyett a sötét anyag részecskéi működtették. A sötét anyaggal kapcsolatos egyik elmélet az, hogy a részecskéi megsemmisülnek, ha ütköznek egymással, miközben fényt és hőt termelnek.
Ezen elmélet szerint rengeteg sötét anyag lehetett a korai univerzumban. Ezek egymillió Nappal megegyező tömegű foltokat hozhattak létre, amik aztán egymilliárd Nappal egyenértékű fényt és hőt bocsátottak ki.
Videót készített a NASA a szupermasszív fekete lyukakról, az eredmény lenyűgöző
A NASA animációt készített a szupermasszív fekete lyukakról, összehasonlítva azokat a Naprendszerünk legnehezebb objektumával, a Nappal.
Az ősrobbanás utáni néhány százmillió évben keletkezett három galaxis megfelel az ilyen objektumoktól elvárt jellemzőknek. Ezek egy idő után szupermasszív fekete lyukakká omlanak össze, ami megmagyarázná, miért nem látunk többé ilyen sötét csillagot, és miért van annyi szupermasszív fekete lyuk.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ez a felvetés továbbra is csak elméleti, ugyanakkor logikusnak tűnik. Hogy mikor lehet ezt bizonyítani – lehet-e egyáltalán valaha –, arra egyelőre nincs válasz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
