Az ősrobbanás után 280 millió évvel létezett a galaxis, az eddigi legtisztább képet adta ki róla a NASA
A MoM-z14 nevű galaxis több szempontból is meglepte a kutatókat. Az egyik épp a fényessége.
A MoM-z14 nevű galaxis több szempontból is meglepte a kutatókat. Az egyik épp a fényessége.
HVG
Japán kutatók egy olyan szupermasszív fekete lyukra bukkantak az ősi univerzumban, amely a lehetségesnél 13-szor gyorsabban növekszik.
HVG
Európai tudósoknak sikerült az eddigi legrégebbi szupernóvát detektálniuk, ami akkor keletkezett, amikor az egész világegyetem még csak 730 millió éves volt.
HVG
Az ELTE fizikusai is részt vettek abban a nagyszabású kísérletben, amelynek keretében sikerült megmérni a valaha létrehozott legforróbb anyag, az univerzum születése utáni pillanatokban is jelenlevő kvark-gluon plazma hőmérsékletét, ami 220 ezerszer forróbb lehetett még a Nap 15 millió fokos középpontjánál is.
HVG
Az univerzum jelentős részét a sötét anyag teszi ki, ami azonban a mai eszközökkel nem megfigyelhető és nem mérhető. Van azonban egy elmélet, amivel következtetni lehet a jelenlétére.
HVG
A British Columbia Egyetem kutatói szerint soha egyetlen számítógép sem volna képes az univerzum alapvető működését szimulálni.
HVG
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE kutatói és diákjai is hozzájárultak a CERN CMS kísérletének legújabb eredményéhez, amelyben először mutatták ki a maganyag plazmállapotának egyértelmű jelét kis atommagok ütközéseiben.
HVG
A világegyetem sorsát illetően számos elmélet létezik, most egy újabb igyekezett választ adni arra, mikor jöhet el az univerzum végnapja.
HVG
Stephen Hawking elméletének köszönhetően úgy tűnik, sokkal kevesebb ideig fog létezni a világegyetem, mint azt korábban gondolták a tudósok. Persze ez az élettartam még így is őrült nagy idő.
HVG
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
HVG
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
HVG
Pályára állt, és rövidesen a tudományos munkát is megkezdi a NASA legújabb űrteleszkópja, mely fontos adatokkal segítheti az űrkutatást.
HVG
A Quipu nevű struktúra a közeli univerzum legnagyobb struktúrája, ami rengeteg galaxishalmazból áll. A létezése segíthet megtalálni az univerzum gyorsuló tágulásának titkát is.
HVG
Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő, miszerint a sötét anyag valójában az ősrobbanás előtt keletkezett, nagyon rövid idő alatt.
HVG
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
HVG
A csillagászok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogyan jöhet egy forrásból két olyan rádiójel a Föld felé, amelyek az ismereteink szerint csak különböző forrásokból származhatnának.
hvg.hu
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
hvg.hu
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
hvg.hu
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
hvg.hu
A kutatók minden eddiginél nagyobb távolságból érzékeltek gyors rádiókitörést. Az FRB-jel egyesülő galaxisoktól érkezhetett.
hvg.hu