Kiszámolták, mikor pusztul el a világegyetem
Stephen Hawking elméletének köszönhetően úgy tűnik, sokkal kevesebb ideig fog létezni a világegyetem, mint azt korábban gondolták a tudósok. Persze ez az élettartam még így is őrült nagy idő.
Stephen Hawking elméletének köszönhetően úgy tűnik, sokkal kevesebb ideig fog létezni a világegyetem, mint azt korábban gondolták a tudósok. Persze ez az élettartam még így is őrült nagy idő.
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
Pályára állt, és rövidesen a tudományos munkát is megkezdi a NASA legújabb űrteleszkópja, mely fontos adatokkal segítheti az űrkutatást.
A Quipu nevű struktúra a közeli univerzum legnagyobb struktúrája, ami rengeteg galaxishalmazból áll. A létezése segíthet megtalálni az univerzum gyorsuló tágulásának titkát is.
Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő, miszerint a sötét anyag valójában az ősrobbanás előtt keletkezett, nagyon rövid idő alatt.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
A csillagászok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogyan jöhet egy forrásból két olyan rádiójel a Föld felé, amelyek az ismereteink szerint csak különböző forrásokból származhatnának.
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével olyan ősi galaxis formálódását pillantották meg, amely fényének nagy részét még elnyelte a galaxist körbevevő gázfelhő.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
A kutatók minden eddiginél nagyobb távolságból érzékeltek gyors rádiókitörést. Az FRB-jel egyesülő galaxisoktól érkezhetett.
A Napnál több százmilliárdszor fényesebb robbanás történt egy galaxisban, a fényessége azonban gyorsabban elhalványult, mint amire számítani lehetett.
Rajendra Gupta, a kanadai Ottawai Egyetem elméleti fizikusa szerint ahhoz, hogy magyarázatot kapjunk az univerzum anomáliáira, érdemes lenne újra elővenni egy korábban cáfolt kozmológiai elméletet.
Amerikai csillagászok szerint az ősi csillagok mások voltak, mint amilyennek ma ismerjük az égitesteket. Ha ez valóban így van, akkor ez a szupermasszív fekete lyukak nagy számára is magyarázatot adhat.
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
A kanadai CHIME rádióteleszkóp 2019 és 2021 között rögzített adatait átvizsgálva arra jutottak a tudósok, hogy sokkal több lehet az ismétlődő gyors rádiókitörés a világűrben, mint azt eddig gondolták.
Miközben ön a születésnapját ünnepelte, a NASA ikonikus Hubble űrteleszkópja rendületlenül fotózta a világegyetem számára látható részeit. S hogy milyen fotókat készített éppen aznap? Többféleképpen is megtudhatja.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.