Korábban több halálos baleset is történt amiatt, mert a repülőgépek hajtóművei véletlenül beszippantottak madarakat. Manapság már ennyire drasztikus következményei nincsenek a jelenségnek, viszont komoly károkat okoz, akár milliárdos nagyságrendben is, ahogyan azt az augusztus 20-án megrongálódott honvédségi teherszállító gép esetében is láthattuk.
Az eget meghódítani készülő ember madarakkal való kellemetlen találkozásaira a repülőgépek történetének kezdete óta ismerünk példákat, olyannyira, hogy már a Wright-fivérek egyike, Orville is találkozott a jelenséggel. A későbbiek folyamán, különösen a sugárhajtású repülőgépek elterjedése következtében, egyre gyakoribbakká váltak az ilyen összeütközések, nem egy esetben – a madarak számára törvényszerűen – halálos balesetet is eredményeztek.
Joggal merül hát fel a kérdés, hogy mégis miért nem lehet valamilyen védőrácsot, vagy hálót felszerelni a hajtóművek elé, amivel meg lehetne akadályozni a madarak berepülését.
A téma azért is aktuális, mert augusztus 20-án egy honvédségi teherszállító gép, egy Airbus A330-as szenvedett milliárdos károkat, miután ütközött egy madárral, legalábbis ezzel magyarázta a Külügyminisztérium a gépen keletkezett sérüléseket, ugyanakkor lapunk információi szerint ezek jóval komolyabbak voltak annál, mint amit ilyen helyzetben egy madár okozni képes.
A felvetés ugyanakkor a sérülés kiváltó okától függetlenül érdekes, hiszen az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság becslése szerint csak az ottani repülőgépek hajtóműveibe bekerülő madarak évente 400 millió dollár (kb. 141 milliárd forint) kárt okoznak. A válasz pedig kiábrándító: Nem lehet semmit sem felszerelni a hajtóművek elé, ezt egészen szemléletesen elmagyarázta a 74 Gear Youtube-csatornát működtető Kelsey Hughes pilóta.
Eszerint a sugárhajtású hajtóművek működési elve összefoglalható úgy, hogy minél több levegőt kell beszippantaniuk ahhoz, hogy azt összesűrítve, valamint üzemanyaggal keverve elégessék és kilökhessék hátul, ezzel tolva előre a repülőt. Ha bármit is tesznek a hajtómű elé, az megnehezíti ezt a folyamatot és fölösleges üzemanyagpazarláshoz vezet, ráadásul a madarakkal való találkozásnak 1000 méteres magasságig van kockázata, míg a repülőgépek normális esetben bőven 1000 méter fölött közlekednek az útjuk nagy részében. Tehát míg a rácsok valóban védelmet nyújthatnának a felszállás és a landolás alatt, az út maradékában csupán az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát rontanák.
Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a technológiai fejlődés, ha megoldást nem is nyújt a problémára, de a repülőgépek biztonságát mostanra már képes szavatolni. Ezt pedig egy olyan szoftver segítségével éri el, ami az egyik hajtómű meghibásodása esetén nem hagyja, hogy a gép letérjen az egyenes útjáról.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
