Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Alvó üzemmódba helyezi az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) a Hold felszínét elérő, és azóta azon dolgozó holdjárót, a Pragyant. A cél, hogy kímélje az egység akkumulátorait, az égitest déli pólusánál ugyanis beköszöntött az éjszaka – számolt be róla az Interesting Engineering.
Míg a Hold felszínén nappal 140 Celsius-fok is lehet, éjszaka -180 Celsius-fokkal kell számolniuk a mérnököknek. Ez már túlságosan hideg ahhoz, hogy egy akkumulátorral ellátott eszköz képes legyen a napsütés biztosította töltés nélkül is dolgozni. A Holdon az éjszaka 14 napon át tart.
A szervezet szerint a holdjáró teljesítette az összes eddigi feladatát, elküldte az adatokat a Földre, így minden a tervek szerint alakult.
Megütötte a főnyereményt az indiai holdjáró, rengeteg kémiai elemet talált a Hold felszínén
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint egyelőre nem találtak hidrogént a Hold felszínén, de a kutatást nem adják fel. Találtak viszont sok más hasznos elemet.
Az ISRO elnöke, Sreedhara Panicker Somanath korábban utalt arra, hogy meghosszabbítanák a holdjáró küldetését. Ha a szerkezetnek sikerül túlélnie az éjszakát, ezt minden bizonnyal meg is fogja tenni a szervezet. A dolog azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e majd felébreszteni az egységet. Az akkumulátorokat mindenesetre teljesen feltöltötték a mérnökök, a napelemeket pedig úgy állították be, hogy a panelek már a Nap első sugarait is fogadni tudják.
Az ISRO szeptember 6-án kapcsolja alvó módba a Pragyant, ami eddig 100 métert tett meg az égitest felszínén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
