Nem az a furcsa, hogy sokkal több oxigén van a Jupiter holdján, mint eddig gondoltuk, hanem hogy nem tudni, hogyan került oda

A Callisto a Jupiter 92 holdja közül a második legnagyobb, az egész Naprendszerben pedig a harmadik legnagyobb bolygókísérő égitest. Ennek ellenére nem sok figyelem irányult rá, már csak azért sem, mert a szintén a Jupiter körül keringő Europa jóval izgalmasabbnak tűnik: a feltételezések szerint azon a több kilométer vastag jégpáncél alatt egy folyékony óceán húzódhat meg.

A Callisto azonban most újra felkeltette a kutatók érdeklődését, miután kaliforniai Berkeley Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy az égitest sokkal több oxigént tartalmazhat, mint azt korábban gondoltuk. Az erről szóló publikáció a JGR Planets című tudományos lapban jelent meg.

Az egész azzal kezdődött, hogy a NASA Pioneer 10 űrszondája plazmát érzékelt a Jupiter magnetoszférájában. Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy lehet némi oxigén a Callistón, de csak elhanyagolható mennyiségben.

NASA / JPL / DLR (German Aerospace Center)

A plazma megléte miatt a tudósok azt igyekeztek megnézni, hogy ez milyen hatással volt az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdakra. A kísérletek során az alacsony hőmérsékletű jégből kilöködő vízmolekulák mennyiségét mérték.

Kiderült, hogy a jég porlasztásánál az elektronikus gerjesztés és az ionizáció játszik szerepet, nem pedig az ionok és a vízmolekulák ütközése. A későbbi kísérletek arra jutottak, hogy a porlasztott jég hidrogénné és oxigénné alakulnak át, amelyek viszont új molekulákká, H₂-vé és O₂-vé állhatnak össze.

Mint a pokol, olyan a Jupiter egyik holdja, az Io

A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.

A modellek alapján oxigén jelenlétére lehetett számítani a Callisto felszínén, az viszont nem volt egyértelmű, hogy mennyire. Kiderült, óriási eltérés van aközött, amit korábban mértek, és a tudomány jelenlegi állása szerint lehetséges lenne. Az eltérés két-háromszoros – írja az IFLScience.

A dolog azért különös, mert ha a hold felszínének 100 százaléka jég lenne – a jelenleg feltételezett 10 helyett –, még az sem magyarázná meg, hogy honnan van ennyi oxigén az égitesten. Valójában egyetlen forgatókönyv sem magyarázza a mért adatokat.

A kutatók emiatt azt javasolják, a jövőbeni küldetések során végezzenek újabb méréseket, hogy kiderüljön, mi okozza ezt az eltérést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.