Két héten át állt sötétben és hidegben India Holdra küldött leszállóegysége és holdjárója. Pénteken kiderül, folytatni tudják-e a küldetést.
Történelmi tettet hajtott végre India, amikor augusztus végén a Csandrajáan–3 leszállóegysége, a Vikram landolt a Hold felszínén. A Vikram, valamint az odavitt holdjáró, a Pragyan azonnal megkezdte a munkát az égitest déli pólusánál, két hét leforgása alatt rengeteg tudományos mérést sikerült elvégezni, melynek eredménye legalább négy fontos felfedezés.
Azután az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) alvó üzemmódba kapcsolta a szerkezeteket. Azért, mert a Hold déli pólusánál beköszöntött az éjszaka, -250 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet. Ha a gépek bekapcsolva maradnak, a 14 napos sötétség miatt biztosan nem lett volna elegendő energia az akkumulátorokban az éjszaka átvészeléséhez.
Szeptember 2-án ezért megtörtént a leállítás, a napelemeket viszont úgy fordították a mérnökök, hogy a panelek a felkelő Nap irányába nézzenek, hogy amikor vége a sötétségnek, rögtön megindulhasson a feltöltés.
Az ISRO szerint bár az összes tudományos célkitűzést sikerült elérni a landolás óta, az eszközök további üzemeltetése pedig már nem volt tervben, most kísérletet tesznek arra a mérnökök, hogy felébresszék a Vikramot és a Pragyant.
Újra megnézték a 47 éve rögzített holdrengéseket, és most derült ki, hogy nem természetes eredetűek voltak
A NASA nyolc hónapon át mérte a Hold rengéseit három szeizmográf segítségével, és volt olyan adat, amelynek eredetére nem találtak magyarázatot. Most megtalálták.
Az Interesting Engineering azt írja, a területen szeptember 21-én csütörtökön virradt fel a Nap, így a mérnökök megkezdték az utasítások küldését az egységeknek. Ha sikerrel járnak, és a robotok felébrednek, akkor további 14 napon át dolgozhatnak a Hold felszínén. Ezután ismét jön az éjszaka.
Az olyan egységek, mint például a kínai holdjáró azért tudták túlélni gond nélkül az éjszakákat, mert rendelkeztek radioizotópos fűtőegységgel. Ez lebontja a nehéz elemeket, ezzel biztosítva hőt a gép számára a -200 Celsius-fok körüli hőmérséklet túlélésére. Az indiai holdjáró és leszállóegység azonban nincs felszerelve ilyesmivel, így kérdés, hogy sikerült-e életben maradniuk. Az ISRO azt ígéri, szeptember 22-én, azaz még pénteken kiderül, tudja-e folytatni a csapat a küldetést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
