Újfajta eszköz kifejlesztésén dolgoznak a Berkeley Lab tudósai, hogy tanulmányozni tudják az univerzum kozmikus sötét korának nevezett időszakot. A LuSEE-Night (a Lunar Surface Electromagnetics Experiment-Night) várhatóan 2025-ben landol majd a Hold túlsó oldalán, majd rádióteleszkóp megpróbálja befogni a korai univerzumból származó ősi rádiójeleket.

Kaja Rotermund, a Berkeley Lab tudósa az Interesting Engineeringnek úgy fogalmazott,

a küldetés megmutatja, hogy képesek vagyunk-e megfigyeléseket végezni egy olyan helyen, ahol még sosem jártunk, és olyan frekvenciatartományt vizsgálni, amit még sosem tudtunk megfigyelni.

Az univerzum kozmikus sötét kora az ősrobbanás után kezdődött, és nagyjából 400 millió évig tartott. Ez volt az az időszak, amikor az újonnan alakult univerzum tele volt semleges hidrogénnel és héliummal, illetve nem voltak még fényforrásként szolgáló csillagok és galaxisok.

A tudósok azért szeretnék ezt a korszakot tanulmányozni, mert elárulhatja, miként fejlődött a korai univerzum olyanná, amilyennek ma ismerjük. Erre jelenthet egy lehetőséget a ma már gyenge rádiójelek érzékelése, amelyek ebből a korból származnak.

NASA / KARI / ASU

A Földről ezt nagyon nehéz vizsgálni, mert bezavarnak a felszíni rádiójelek, és a légkör is torzítja a vizsgálatot. A Hold túloldalán ellenben egyik tényező sem jelent problémát. Mivel a Föld és a Hold forgása szinkronban van, így az égitest túloldala sosem fordul a Föld felé, így az onnan érkező rádiójeleket is leárnyékolja.

Probléma lehet ugyanakkor, hogy a hőmérséklet igen szélsőséges értékek között ingadozik. A Holdon 180 és -200 Celsius-fok is lehet attól függően, hogy épp nappal van-e rajta, vagy éjszaka. Emiatt a projekt arra is jó lesz, hogy kiderüljön, miként tudja egy eszköz túlélni ezt a szélsőséges ingadozást.

A rögzített adatokat a tervek szerint egy műhold továbbítja majd a Föld felé.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.