A LightSail 2 mintegy 3,2 km-rel emelte meg egy miniatűr műhold pályáját csupán a Napból érkező fotonok segítségével. Ez volt a napvitorla alkalmazásának leglátványosabb próbája. Arról a technológiáról van szó, amely több tudós reményei szerint jelentősen felgyorsíthatja az űrutazást.

Az Acta Astronautica című tudományos lapba szánt, egyelőre csak az arXiv preprint szerveren elérhető publikációban már arról értekeznek a Drezdai Egyetem mérnökei, hogy miként lehetne ilyen megoldást felhasználni a Marsra történő utazás során.

A mérnökök az aerografit nevű anyaggal készült, mintegy egykilós, 104 négyzetmétert lefedő napvitorla sebességét szimulálták.

A kutatók a tesztek alapján azt kalkulálták ki, hogy

• milyen gyorsan lehet így elérni a Marsot, illetve
• milyen gyorsan lehet eljutni a heliopauzába.

Ez utóbbi az a csillagközi tér, ahol a napszél és a csillagközi gáz találkozik. Ott már nem érvényesülne a napszél hatása, vagyis a napvitorla is nagyjából eddig a pontig lehetne használható.

Mindkét esetben két különböző pályát szimuláltak, amelyeket közvetlen kifelé és befelé irányuló transzfer módszerként ismernek a kutatók. Előbbinél a Marsot mindösszesen 26 napba telt elérni, utóbbinál viszont 126 nap volt az utazási idő. Igaz, itt hagyományos rakétát is használna az űrhajó, amit csak 103 nap után lehetne bevetni – ekkor érne ugyanis olyan pozícióba az űrjármű, hogy be lehessen kapcsolni a hajtóművet.

A heliopauza eléréséhez szükséges idő is hasonló módon változna: a kifelé tartó módszernél 4,2, a befelé irányuló transzfernél 5,3 év volna ez az idő – részletezi az eredményeket az Interesting Engineering.

A hihetetlenül nagy sebességük ellenére a napvitorlákkal csak kevés rakományt lehet szállítani az űrben. A Breakthrough Starshot nevű cég ezért például egy nagyon könnyű kamerát vinne a Naphoz legközelebbi csillag, az Alpha Centauri közelébe.

A tervek szerint a jövőben a NASA is alkalmazza majd a napvitorlát, az első ilyen küldetés 2025 februárjában indulhat el a Nap vizsgálatára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.