A szupernóvák körüli porképződést vizsgálták magyar kutatók

Az elmúlt bő egy évtizedben az SZTE Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktorandusz hallgatóját, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James Webb-űrtávcső első tudományos ciklusában történő mérési lehetőségekre. A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepével kapcsolatos első, a Webb-űrtávcsőhöz köthető eredmények is, amelyeket a szegedi kutatókat is tömörítő, nemzetközi csoport folyóiratcikkekben – köztük a rangos MNRAS folyóiratban – és konferenciákon ismertetett.

Az egyetem közleménye szerint a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A nagytömegű csillagok fejlődését lezáró, úgynevezett magösszeomlásos szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik, amire a robbanást követő években, évtizedekben az intenzív infravörös sugárzás észlelése szolgálhat közvetlen bizonyítékként.

Úgy láthatjuk az univerzumot, ahogy még soha senki - a James Webb űrteleszkóp varázslatos képei

Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához", az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.

A mintegy 25 millió fényévre lévő, „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ban vizsgált szupernóva esetén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben – fogalmaz a közlemény.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.