Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be a Szfera nevű műholdprogram indulását – csakhogy ekkor még nem ez volt a hivatalos neve. Mire azonban visszaért a Kremlbe, a Roszkoszmosz vezetője, Dimitrij Rogozin intézkedett, hogy biztosan ne az elnök tévedéseként emlékezzen rá senki.
A Roszkoszmosz korábbi vezetője, Dimtrij Rogozin mindig is hű volt Vlagyimir Putyinhoz, és kereste az orosz elnök kegyeit. Rogozin az orosz-ukrán háború kirobbanása után – miután a Nyugat emiatt szankciókat vetett ki Oroszországra – többször is megfenyegette a nyugati országokat, elsősorban az Egyesült Államokat (és Elon Muskot is). Arról is beszélt, hogy a Roszkoszmosz magukra fogja hagyni az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Most egy másik, egészen furcsa történet is előkerült azzal kapcsolatban, hogy miként kereste Rogozin Putyin kegyeit. A dolgot maga az orosz elnök osztotta meg a nyilvánossággal – írja az Ars Technica.
A Szféra néven ismert, 264 műholdból álló konstelláció célja a kapcsolat biztosítása Oroszország és annak Földet megfigyelő egységek között. Nem is olyan régen, 2018 előtt Ehfir (Éter) néven emlegették. (A speciális relativitáselmélet megszületése előtt tudósok úgy gondolták, hogy az éter egy univerzumot betöltő láthatatlan anyag, ami közvetítőközegként szolgál a hullámok terjedéséhez.)
Azonban amikor 2018-ban Putyin nagy nyilvánosság előtt bejelentette a programot, tévedésből Szferaként hivatkozott rá. De amikor az elnök visszatért a Kremlbe, Rogozin azt mondta neki, hogy ha ő Szferának hívta, akkor márpedig Szfera lesz a program neve.
Az oroszok szerint a Vénusz egy orosz bolygó
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
A névváltozás nem sokat segített abban, hogy a programmal előrébb jusson Oroszország. A Roszkoszmosz 2022-ben kiadott közleménye szerint a projektet más, kolosszális kormányzati kiadások hátráltatták, beleértve a koronavírus-járvány elleni védekezést. Persze az sem tett jót az előrelépésnek, hogy nem sokkal később Oroszország megtámadta Ukrajnát, amire válaszul jöttek a nyugati szankciók.
Egy műhold 2022 októberében már pályára állt, egyelőre teszteszközként teszi a dolgát.
A Roszkoszmosz jelentése szerint 2021-ben kevesebb mint 100 millió dollárt költött a programra, 2022-ben pedig szintén ugyanennyit. Ez nem tűnik túl soknak, főleg annak fényében nem, hogy a hasonló célokat szolgáló OneWeb költsége, ami egy 600 műholdas konstellációt takar, 5–10 milliárd dollárra tehető.
Vlagyimir Putyin azt a másik kedves anekdotát, miszerint gombamérgezésben meghalt az orosz rakétatudós, miután augusztus végén kudarcot vallott az orosz holdra szállás, valamiért nem mestélte el a közönségének.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
