A hét elején egy igen komoly tudományos eredményről számolhatott be a Vénuszt vizsgáló amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi csoport. A szakemberek mérései szerint a bolygó légkörében foszfin található, ami akár az élet jelenlétére is utalhat.

Erre az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin kijelentette, hogy a Vénusz orosz bolygó – jelentsen ez bármit is. Kijelentését arra alapozza, hogy jelen pillanatig Oroszország – pontosabban a Szovjetunió – volt az első, és máig az egyetlen ország a világon, amely képes volt leszállóegységet küldeni a Naphoz második legközelebb lévő égitest felszínére. A Venyera-7 1970. december 15-én landolt ott, és 23 percig sugárzott adatokat a felszínéről. Ezt még számos másik követte, a legutolsó 1985. június 15-én szállt le. A legtovább az 1982. március 1-jén megérkező Venyera-13 küldött adatokat, 127 percen keresztül.

Roscosmos

Rogozin valószínűleg azért sietett leszögezni a bolygó hovatartozását, mert a jövőben újabb küldetéseket terveznek oda. A Roszkoszmosz vezetője szerint az első ilyen misszió a Venyera-D lesz, amit viszont nem egyedül, hanem az Egyesült Államok segítségével hajt majd végre Oroszország. Ugyanakkor több küldetést is terveznek még oda, amit viszont már egyedül hajtanának végre. A Roszkoszmosz 2021–2030-as terveiben több ilyen küldetés is szerepel.

Roscosmos

Lev Zelenij, az orosz űrkutatási hivatal igazgatósági tagja az orosz állami TASZSZ hírügynökségének arról beszélt, hogy legalább három járművet küldenének a Vénuszra, azt viszont nem árulta el, hogy ezek a kutatóegységek milyen feladatot végeznének a bolygón.

Küldetésre egyébként az amerikaiak is készülnek: a NASA épp egy olyan Vénusz-járót tervez, ami képes lehet elviselni a bolygó felszínének extrém körülményeit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.