Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
Régóta izgatja a kutatókat a Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes. Ennek oka, hogy a Naprendszerben egyedülálló égitestről van szó: az egyetlen olyan holdról, amelynek saját mágneses mezője van. Emellett közvetett bizonyítékok is utalnak arra, hogy a felszín alatt óceán húzódhat meg. Márpedig ha ez így van, az azt jelentheti, hogy valamilyen formában élet is jelen lehet az égitesten.
Ha erre még nem is sikerült rábukkanni, más biztató jelre már igen. A NASA tudósai sókat és szerves vegyületeket észleltek a Ganymedes felszínén. A mérési adatok a NASA Juno-küldetéséből származnak, amely 2021. június 7-én repült el a hold mellett, nagyjából 1046 km-re a felszínétől – írja az Interesting Engineering.
A manőver lehetővé tette, hogy a JIRAM nevű műszer infravörös tartományban készítsen felvételeket a Jupiter holdjáról. Scott Bolton, a Juno-projekt vezető tudósa szerint a legtöbb sót és szerves anyagot azon a területen találták meg, amit az égitest mágneses mezője véd. A szakember úgy véli, a felszín mélyén meghúzódó óceán vize valahogy eljuthatott a felszínre, a mérés pedig ennek maradványát mutatta ki.
A NASA szerint a Juno sokkal jobb megfigyelést végzett, mint bármelyik másik teleszkóp: sikerült elérni a pixelenkénti 1,6 kilométeres lefedettséget. Vagyis az elkészült térkép meglehetősen részletes. Ennek köszönhetően az alábbi anyagokat sikerült azonosítani:
Az ammóniás sók jelenléte arra utal, hogy a hold felszínén elég hidegek az anyagok ahhoz, hogy kicsapódjon rajtuk az ammónia. A karbonátok szén-dioxidban gazdag jég maradványa lehet – olvasható a Nature Astronomy szaklapban bemutatott tanulmányban.
Az élet építőkövére bukkantak a Jupiter Europa holdján
A James Webb űrteleszkóp szén-dioxid-mezőket fedezett fel a Jupiter Europa holdján. A kutatók azt feltételezik, az égitest belső óceánjaiból kerülhetett a felszínre.
A Ganymedes mágneses mezője nagyjából a 40. szélességi fokig terjed, vagyis eddig a pontig védi a holdat a Jupiter mágneses terétől.
Az ásványi sók az égitest geológiájának meghatározásában lehetnek fontosak, míg a szerves anyagok a felszín alatti esetleg életről árulkodhatnak.
A Juno űrszonda 2016 óta köröz a Jupiter körül. A jövőben tovább adatok várhatók majd tőle.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
