Azt, hogy valaki felismeri magát a tükörben, az öntudat egyik megnyilvánulásának is tekintik, ezért is használják gyakran az állatokkal kapcsolatban a tükörpróbát. Jó néhány állat, például emberszabású majom, ázsiai elefánt, palackorrú delfin, sikerrel vette is ezt az akadályt, azonban a szakemberek között komoly vita folyik arról, hogy vajon hány, kevéssé értelmesnek tartott állat képes átmenni ezen a teszten. Az ugyanis, hogy az állatok felismerik-e magukat, így van-e öntudatuk, a viselkedéskutatás egyik központi kérdése.

A ZME Science megemlíti az egyik leggyakoribb önfelismerési tesztet, a Mark Testet. Ennek során például egy jól látható színes jelet tesznek az állatra, lesősorban a fejére, amit az egyed csak akkor láthat, ha tükör előtt áll. Ha az állat a tükör előtt felfedezi a testén lévő megjelölt területet, azt annak a bizonyítékának tartják, hogy felismerte saját tükörképét.

Ez a teszt azonban nem mindig működik. Sok állatnak nincs karja, keze vagy ujja, amellyel reagálhatna a test megjelölt részére, ha észreveszi a tükörben.  Ezért a kutatók új módszert találtak ki az önfelismerés tesztelésére. „Egyes csirkék, de különösen a kakasok, különleges hívásokkal figyelmeztetik a fajtársaikat, ha egy ragadozó – például ragadozómadár vagy róka – megjelenik. Ha viszont a kakas egyedül kerül szembe a ragadozóval, akkor csendben marad, nehogy felhívja magára a figyelmet” – írják a kutatók a Plos ONE folyóiratban.

Ellenőrizni szerették volna, hogy a kakas valóban riaszt-e egy fajtársa (egy másik kakas) jelenlétében, és csendben marad-e, amikor egyedül van. Ehhez a Bonni Egyetem Campusán alakítottak ki egy területet. Egy rács kettéosztott két kifutót, lehetővé téve, hogy a kakasok vizuális kapcsolatot tartsanak fenn egymással a rácson keresztül. Ezután az egyik kifutó mennyezetére egy raptor képe került. A kutatók 58 kakast teszteltek. A kakasok összesen 77 riasztást adtak ki egy fajtársuk jelenlétében, és csak 17-szer riasztottak, amikor egyedül voltak.

A kutatók ezután tükröt helyeztek el a két rekesz közé a rács helyett. A 174 próba során összesen csak 25 riasztást adtak ki az állatok, azaz a kakasok valószínűleg felismerték magukat a tükörképben, és tudták, egyedül vannak.

Bonni Egytem/Sonja Hillemacher

Mindez egyúttal arra is utal, hogy a tükörteszt megbízhatóbb eredményeket ad, ha egy faj viselkedése ökológiailag megfelelő környezetbe ágyazódik. „A klasszikus helyzetben előfordulhat, hogy a kakas nem mutat önismeretet. Ám amikor egy ragadozó megfenyegeti, világossá válik, hogy a tükörképe nem egy másik kakas, hanem saját maga” – vonták le a következtetést a szakemberek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.