Az űrben még egy egyszerű nátha is sokkal rosszabb, mint a Földön – ebben már van tapasztalata néhány űrhajósnak. A Boeing ezért most egy olyan anyagot teszteltet a kozmikus bázison, amely segít megakadályozni a kórokozók terjedését.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén lévő űrhajósok számára a baktériumok sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a Földön lévő emberek számára. Mivel zárt környezetben, legyengült immunrendszerrel élnek az ISS fedélzetén, az agresszívebb kórokozók sokkal rosszabbá tudják tenni az egyszerű náthát is, mint amilyen lefolyáshoz a Földön élők hozzászoktak.
Hogy a baktériumok ne tudjanak olyan könnyen terjedni, a Boeing egy speciális antimikrobiális felületi bevonatot dolgozott ki, amit jelenleg az űrállomás fedélzetén tesztelnek. A polimer bevonat november 9-én indult el az űrállomás fedélzetére a SpaceX segítségével – írja a Gizmodo.
A tesztek során négy alumíniumplakettet helyeznek el az űrállomás különböző pontjain: a konyhában, a WC-ben, valamint azokon a helyeken, ahol az edzés és a tisztálkodás zajlik.
A plakettek olyan anyagokat tartalmaznak, ami az űrállomás fedélzetén is megtalálható: a biztonsági övek csatjainak anyagát, valamint az öv szövetét. Az egyik megkapta az antimikrobiális bevonatot, a másik nem. Az űrhajósok néhány naponta hozzáérnek az anyaghoz, hogy a bőrükről baktériumokat vigyenek át rájuk. Ezek után mintát vesznek a felületekről, amit a Földre visszaküldve elemeznek majd a tudósok.
A Gizmodo emlékeztet: bár az űr steril környezet, az űrhajósok annak ellenér vihetnek magukkal kórokozókat, hogy az indulás előtt karanténba vonulnak. Egy megbetegedés az ISS fedélzetén pedig kockázatos, mert egyfelől az űrhajósokat nem lehet karanténba helyezni, másfelől pedig a kutatások azt sugallják, hogy a baktériumok a mikrogravitációs környezetben ellenállóbbá válhatnak az antibiotikumokkal szemben.
Valami szitává lyuggatta a Nemzetközi Űrállomás egyik hűtőrendszerét, az űrhajósnak azonnal el kellett hagynia a területet
Az orosz Oleg Kononyenkót bízták meg azzal, hogy állítsa meg a Nemzetközi Űrállomás Nauka moduljának szivárgását, de végül azonnal visszarendelték a fedélzetre, mert rá is került szivárgó folyadékból.
Az Apollo 7 küldetése során az űrhajósok 1968-ban megfáztak – egymástól kapták el a fertőzést –, ami igen rossz volt, ugyanis a mikrogravitáció miatt a váladék nem tudott távozni az orrüregből. Annyira rossz volt a helyzet, hogy az űrhajósok megtagadták a sisak viselését, amikor visszatértek a Föld légkörébe.
David Corporal, a Boeing kutatómérnöke szerint a cél, hogy hosszú távú védelmet biztosítsanak az űrhajósok számára. A Boeing a Queenslandi Egyetemmel együttműködve tervezte meg az anyagot, ami a vírusok terjedését is megakadályozhatja. A cég egyébként egyszer már tesztelte az anyagot – 2021-ben –, akkor jó eredményeket kaptak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
