Hiperszonikus fegyverekkel foglalkozó kínai kutatóknak sikerült kifejleszteniük a világ legerősebb forgó detonációs hajtóművét – írja a South China Morning Post. A szerkezetnek 30 km-es magasságba kell juttatnia a repülőgépet, amely a hangsebesség 16-szorosával közlekedhet.

A pekingi Csang Yining és csapata szerint a hajtómű kétféle üzemmódban működik. Az egyikkel Mach 7 alatti sebességet lehet elérni: ebben az üzemmódban folyamatosan forgó detonációs motorként működik az egység – levegőt szív be, ami keveredik az üzemanyaggal, a robbanás pedig lökéshullámot idéz elő. Ez a lökéshullám egy gyűrű alakú kamrában terjed tovább, ami még több üzemanyag begyújtását eredményezi. (Ilyen technológián dolgozik egyébként többek között a NASA is, és nemrég azt állította, sikerült megépítenie a lehetetlen hajtóművet.)

A második üzemmódban a repülőgép már Mach 7 fölötti sebességgel halad. Ekkor a hajtómű hátsó részében keletkezik az a tolóerő, ami lehetővé teszi, hogy a repülőgép akár a hangsebesség 16-szorosára is fel tudjon gyorsulni.

A kutatók állítása szerint 80 százalékos hatékonysággal lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a kémiai energia nagyjából 80 százalékát lehet mozgási energiává konvertálni. Ez igen komoly előrelépés a hagyományos hajtóművek 20–30 százalékos teljesítményéhez képest.

A legnagyobb problémát a két üzemmód közötti váltás jelenti. A hangsebesség 7-szerese közelében az első üzemmód működése már fenntarthatatlanná vált, így gyorsan át kell váltani a második üzemmódra. A megoldást az jelentheti, ha a beáramló levegő sebességét Mach 7-ről Mach 4-re csökkentik, ami lehetővé teszi, hogy az üzemanyag megfelelő mértékben melegedjen fel az öngyulladáshoz. A másik lehetőség, hogy változtatnak a hajtómű kialakításán, például a gyűrű növelésével vagy a detonáció dőlésszögének megváltoztatásával.

A hajtómű állítólag jól működött a tesztek során, de azt egyelőre nem tudni, hogy valós körülmények között miként muzsikálna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

(A cikk nyitó képe illusztráció. Forrás: NASA)