Először bukkantak a naptejekben is előforduló vegyi anyagokra a sarkvidéki hóban a kutatók, ugyanakkor ennek lehet pozitív hatása is.
Földön, vízen, levegőben megtalálhatók már az emberi tevékenység (káros) nyomai, a mikroműanyag jelenléte például szinte már „megszokottnak” tűnik a legváratlanabb helyeken is.
Olasz sarkkörkutatók a Spitzbergák gleccsereit beterítő hótakaróban találták meg 13 olyan összetevő nyomait, amelyek leginkább a napozókrémekben (naptejekben), valamint az egyéb testápoló készítményekben fordulnak elő.
Marianna D'Amico és kutatótársai a Science of the Total Environment folyóiratban írták le tapasztalataikat. Az ilyen felfedezések és tudományos publikációk ugyanis segíthetnek annak megértésében, hogy hol vannak ilyen szennyezések, és honnan eredhetnek ezek. Ezen ismeretek mentén pedig kidolgozható lehet a megoldás – például, hogy miként lehetne elzárni a szennyezés forrását.
Mikroműanyagot találtak emberi szív szöveteiben
Kilenc különböző mikroműanyagot találtak az emberi szív szöveteiben a kutatók, és az is kiderült, hogy műtét közben is jut belőlük a szervezetbe.
A kutatók konkrétan a CEAC (Chemicals of Emerging Arctic Concern) alatt nyilvántartott vegyianyagokat keresték. Ezek azok, melyek gyártása és használata nagyban élénkült az elmúlt években, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos ismeretei a tudománynak nagy lemaradásban vannak – főleg arról, hogy miként oszlanak el a környezetben, és a sarkvidékeken milyen hatásuk van.
A szakemberek 2021 tavaszán összesen 25 hómintát vettek a norvég Ny-Ålesund településétől délre eső területről, ahol egyébként is kutatások zajlottak. Pár mintát ugyanarról a helyről, de eltérő mélységből nyertek, hogy lássák, miként váltakozik a vegyi anyagok koncentrációja az évszakok során – jegyzi meg a Science Alert. Mint kiderült: a vizsgált gleccserek közül egy kivételével valamennyi esetében magasabb volt a hótakaróban a szóban forgó vegyi anyagok szintje a téli hónapokban.
Amerikában egy vadvízi hal megevése olyan hatású, mintha egy hónapon keresztül valaki szennyvizet inna
Úgynevezett PFAS-vegyületek általi szennyezettséget találtak egy amerikai kutatás során a vadon élő halakban - olyan mértékben, mely a fogyasztással az emberi egészségre is káros lehet.
Felmerül azonban a kérdés, hogy mégis mit keres ennyire északon sok ilyen anyag. A kutatók úgy vélik, különböző áramlatok mentén juthatnak el odáig. A pontosabb megállapításokhoz ugyanakkor még további vizsgálatokra van szükség. Az sem ismert jelen pillanatban, hogy a hóban lévő szennyeződések mennyire károsak a környezetre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
