A Nancsingi Egyetem által közzétett tanulmányból kiderül, hogy a különböző ökoszisztémák eltérő ütemben válaszoltak a környezeti hatásokra, és ez segített a tömeges kihalás folyamatának pontosításában.

A mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött és 250 millió évvel ezelőtt befejeződött perm időszak végén bekövetkezett tömeges kihalás volt a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalási eseménye, amely következtében a tengeri fajok több mint 80 százaléka, a szárazföldi fajoknak pedig mintegy 90 százaléka pusztult el – mondja Sen Su-csung, a kutatás vezetője, a Nancsingi Egyetem tudósa, a Kínai Tudományos Akadémia tagja.

A szakember felidézi: korábban a tudósok úgy vélték, hogy a tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt következett be, de az adat pontosításához hiányoztak a különböző régiókban és ökoszisztémákban lezajlott folyamat részletes kutatásai. Azonban több mint tízévnyi, terepről történt mintavétel és izotópos kormeghatározás után kínai és amerikai kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a szárazföldi élőlények tömeges kihalásának konkrét időpontját a Földön.

Számítógéppel kiszámolták: a lehető leghalálosabb szögben csapódott a Földbe 66 millió éve az aszteroida

Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A kutatásban összehasonlították a szárazföldi és a tengeri tömeges kihalás időpontját a különböző szélességi körökön, és az egyes ökoszisztémák jellemzőit is bemutatták a kihalási időszakban.

A Science Advances folyóiratban publikált tanulmány szerint a szárazföldi élővilág tömeges kihalása az alacsony szélességi körökön 251,88 millió évvel ezelőtt kezdődött, legalább 60 ezer évvel később, mint a tengeri élővilág tömeges kihalása, és legalább 430 ezer évvel később, mint a szárazföldi élet magasabb szélességi körökön bekövetkezett tömeges kihalása.

A kutatók a globális paleontológiai adatbázisra támaszkodva elemezték a biodiverztitás változását a különböző szélességi körökön a tömeges kihalás előtt és után. Eredményeik szerint a kihalás az alacsony szélességi körökön később következett be, és viszonylag kisebb arányú volt. Ezt a tudósok azzal magyarázzák, hogy azokban a térségekben a szárazföldi ökoszisztéma ellenállóbb volt a környezeti nyomással szemben.

Riasztó adatok jöttek, most már folyamatosan rekordmelegek a Föld óceánjai, és ez nagyobb baj, mint gondolná

Az óceánok hőmérséklete 2023-ban - immáron az egymást követő ötödik évben - ismét rekordmeleg volt, és a felmelegedés tendenciája akkor is folytatódik ebben az évszázadban, ha mérséklődik az üvegházhatású gázok kibocsátása - állítja egy csütörtökön közzétett tanulmány.

Sen a legújabb kutatási eredményeket összegezve még hozzáteszi, hogy a perm időszak végén a szárazföldi élőlények tömeges kihalása először a nagy szélességi körökön kezdődött, majd fokozatosan terjedt tovább a középső és kis szélességi körökre – a tengeri ökoszisztémák összeomlása másként zajlott, és gyorsabban következett be.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.