2,5 méter hosszú, 187 kilós és 41 000 000 éve élhetett: ősbálna maradványaira bukkantak az egyiptomi sivatagban
2,5 méter hosszú és 187 kilogrammos lehetett az az ősbálna, ami egykor az Egyiptom területén álló trópusi tengerben pusztult el.
Elpusztult bálnák gégéjével végeztek kísérletet a kutatók, hogy megállapítsák, mitől olyan különleges a bálnák összetett éneke.
Egy tudóscsoport megfejtette a bálnák énekének titkát – egy friss tanulmányban bemutatják, hogy az óceánok legnagyobb bálnái hogyan képesek a kísértetiesnek hangzó, összetett hangok kiadására.
A púpos bálnák és más sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek. „A hangok abszolút létfontosságúak a túlélésükhöz, mivel azok segítségével találják meg egymást az óceánban párzáskor” – hangsúlyozza a kutatást vezető Coen Elemans professzor, a Dél-dániai Egyetem tudósa a BBC-nek.
A sziláscetek 14 fajból álló csoportot alkotnak, amelyek a sziláik (lemezeik) segítségével szűrik ki a planktonszerű apró élőlényeket a vízből a táplálkozáshoz.
Mindeddig nem volt világos, hogy hogyan adtak ki kísértetiesen hangzó, összetett dallamokat. Elemans professzor kollégáival három partra vetődött bálna teteméből távolította el a gégét, és ezek segítségével végeztek kísérleteket úgy, hogy levegőt fújtak át rajtuk.
Az emberi hangok a gégében lévő hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek. A bálnáknak azonban U-alakú a hangszáluk és gégéjükben egy zsírpárna is található, ezek között préselik át a levegőt a hangképzéshez.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánban a hajózás által keltett zaj megzavarja a bálnákat – ugyanis a bálnák énekének frekvenciája és a hajók által keltett zaj átfedésben van egymással.
A kutatók szerint az óceáni zajok megakadályozhatják a bálnákat abban, hogy nagy távolságokra üzenjenek egymásnak. Ez a megállapítás létfontosságú lehet a púpos bálnák, kék bálnák és más veszélyeztetett tengeri óriások védelme szempontjából.
Kate Stafford, az Oregoni Állami Egyetem bálnák kommunikációját kutató szakértője úttörőnek nevezte a tanulmányt és kiemelte: a bálnák különlegességét jelzi, hogy ilyen összetett hangzás kiadására képesek.
2,5 méter hosszú és 187 kilogrammos lehetett az az ősbálna, ami egykor az Egyiptom területén álló trópusi tengerben pusztult el.
A kutatás a bálnák evolúciójába is bepillantást enged azzal kapcsolatban, hogy őseik hogyan tértek vissza a szárazföldről az óceánokba, és milyen alkalmazkodásra volt szükségük ahhoz, hogy a víz alatt is kommunikálni tudjanak egymással.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.