A vakvezető, drogkereső kutyákat gyakran célzottan tenyésztik, és sok éves kemény képzéssel nevelik feladatuk elvégzésére. Amerikai kutatók most azt állítják, hogy tulajdonképpen az egyszerű, kedvtelésből tartott kutyák is képesek egy bravúrra: a Parkinson-kór diagnosztizálására.
Jelenleg nincs szűrőeszköz a Parkinson-kór diagnosztizálására. A remény ugyanakkor már felcsillant: miután 2015 októberében kiderült, később pedig a Edinburghi Egyetem szakemberei is megerősítették, hogy egy nővér észleli a Parkinson-kórban szenvedő betegektől származó illatot, kutatások feltárták a jelenség hátterét: bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedők bőrének faggyúmirigyeiből speciális illékony vegyületek távoznak.
Kutyákkal foglalkozó szakembereknek így az az ötletük támadt, hogy ha egy ember képes érzékelni ezt az illatot, akkor a kutyák még inkább képesek lehetnek erre, akár a betegség korai szakaszában. Pontosan ugyan nem ismert, hogy egy kutya szagérzékelése mennyivel jobb az emberénél, de legalább tízezres szorzóról beszélnek.
A PADs for Parkinson szervezet szakemberei 23 különböző fajtájú, korú és környezeti hátterű kutyát vontak be egy kontrollált és randomizált vizsgálatba. A jelentésben szereplő tanulmányi időszak egy hétéves képzési program utolsó két évéből állt, 200 munkanapot tartalmazott 2021 és 2022 között.
„Körülbelül 6-8 hónapig tartott a kiképzés, a kutyák heti 3-4 napon jelen voltak” – részletezte az IFLScience-nek Lisa Holt, a PADs for Parkinson okleveles trénere és alapítója. „A kutyákat arra tanítottuk, hogy különbséget tegyenek a Parkinson-kórra pozitív faggyúminták és a negatív faggyúminták között. Ezeket a mintákat Parkinson-kórban szenvedő és nem szenvedő emberektől gyűjtötték olyan pólókkal, amelyekben éjszaka aludtak, illetve a hát felső részéből és a nyak alsó részéből pamut törlőkendővel vett mintákból” – tette hozzá. A kísérlet végén a 23 kutya szaglóérzékenysége 89, illetve 87 százalék pontosságú volt a Parkinson-kórra pozitív vagy negatív faggyúminták esetében. A 23 kutya közül tíznél pedig legalább 90 százalékos volt a diagnózis pontossága.
A kutatók számára ezek az eredmények nem hagynak kétséget: házi kutyáinkat ki lehet képezni, hogy megkülönböztessék a Parkinson-kórban szenvedő betegek faggyúmintáját azoktól az emberektől, akiket nem érint ez a neurodegeneratív betegség. A tanulmány, amelyet még jóvá kell hagynia a tudományos közösségnek, további bizonyítékokkal szolgál a Parkinson-kórra jellemző illékony vegyületek faggyúban való jelenlétére is.
Lisa Holt olyan jövőt képzel el, ahol kutyákat lehetne használni a korai Parkinson-kórban szenvedő betegek mintáinak szűrésére, azonosítva azokat, akiknek további vizsgálatra lehet szükségük. Így potenciálisan hamarabb hozzáférhetnek a kezeléshez, ami nagy hatással lehet a betegségük előre haladására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
