Evolúciós szempontból a nagylelkűség mások számára láthatóvá tétele fontos jelzőértékkel bír, mivel az egyén potenciális partnerként vagy értékes csoporttagként való megfelelőségre utal. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a tesztoszteron befolyásolja a státuskereső viselkedést, és különböző idegi és hormonális útvonalakon keresztül modulálja a szociális viselkedést.

A Bécsi Egyetem pszichológusai arra voltak kíváncsiak, vajon a tesztoszteron módosíthatja-e a stratégiai proszociális (a közösség érdekeit szem előtt tartó) viselkedést. Kísérleteikbe 192 egészséges,18 és 40 év közötti férfit vontak be, és két csoportba osztották őket. Az egyik csoportba sorolt férfiak felkarjára 150 mg-nyi tesztoszteronzselét kentek, a másik csoportéra placebót. Két órával később a proszociális viselkedésüket mérték.

A tanulási feladat során (amelyben két absztrakt szimbólum közül kellett választani 75, illetve 25 százalékos nyerési eséllyel) pénzjutalmat kaphattak a résztvevők. Ezt megtarthatták maguknak vagy felajánlhatták egy civil szervezetnek. Idővel megtanulták, mikor és melyik szimbólumért jár nagyobb valószínűséggel jutalom. A feladatot két feltétellel teljesítették: csak magukban, illetve a civil szervezetet képviselő két női megfigyelő jelenlétében. A résztvevőket véletlenszerűen sorolták az egyik vagy a másik csoportba, és a megfigyeléssel kapcsolatos szubjektív észlelésüket is felmérték a kísérlet során.

Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a tesztoszterongélt kapott férfiak kevésbé voltak proszociálisak, nem ügyeltek annyira a döntés során a civil szervezet pénzére, még akkor sem, ha tudták, hogy megfigyelik őket. A saját pénzükre fordított erőfeszítés mértéke viszont nem változott, amiből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a tesztoszteron csökkentheti a közönséghatást. Ezek az eredmények új megvilágításba helyezhetik annak a megértését, hogyan befolyásolhatják a hormonok a társadalmi viselkedést. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálatban résztvevők többnyire vagy kizárólag diákok voltak, és a proszociális viselkedést egy többé-kevésbé kitalált feladat keretében mérték. Lehetséges, hogy az eredmények nem egyeznének, ha a különböző korú vagy különböző demográfiai csoportokhoz tartozó emberek viselkedését egy reálisabb helyzetben vizsgálnák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.