Áttörést ért el a brit Materials Nexus nevű cég, ami a mesterséges intelligenciát vetette be, hogy megszabaduljon a mágnesekben használt ritkaföldfémektől.
Az elektromos átállással egyre nagyobb az igény a világban az úgy nevezett ritkaföldfémekre, olyanokra, mint például a neodímium és a diszprózium. Ezzel azonban több baj van: egyfelől kevés áll rendelkezésre belőlük a Földön – amelyek nagy része Kínában található –, másfelől pedig a bányászatuk rendkívül komoly környezeti károkat okoz, a feldolgozásuk pedig költséges. Mindez nehezíti az átállást, mivel az olyan szerkezetekben, mint például az állandómágneses motorokban, a ritkaföldfémeket használó mágneseket találni. Az ilyen kompakt, nagy teljesítményre képes motorok az elektromos autók mintegy 80 százalékában vannak benne.
A ritkaföldfém-függést a brit Materials Nexus nevű vállalat segíthet enyhíteni – számolt be róla a New Atlas. A cég a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan mágnest fedezett fel, amihez nincs szükség erre az anyagra. A vállalat szerint a fejlesztés 200-szor gyorsabb volt, mintha hagyományos módon dolgoztak volna rajta.
A Nexus szerint az állandómágnesek iránti kereslet 2030-ra megtízszereződik majd, mivel arra nemcsak az elektromos autóknál, hanem a szélerőműveknél, a robotoknál és a drónoknál is szükség van.
Emiatt több gyártó – például a Tesla – is olyan mágnesek kifejlesztésén dolgozik, amelyek mentesek a ritkaföldfémektől. Ez nem olyan egyszerű feladat: az amerikai Niron Magnetics ugyan már elkészítette a világ első, ritkaföldfém-mentes nagyteljesítményű mágnesét, ám ebben egy évtizednyi munkája van benne, és még mindig nem áll készen a tömegtermelésre.
Itt jöhetnek képbe az olyan vállalatok, mint például a Nexus. A cég szerint az általa használt mesterséges intelligencia napok, vagy hetek alatt képes azonosítani, hogy mely anyagokkal lehetne helyettesíteni a ritkaföldfémeket a mágnesekben. Ehhez korábban évek, vagy évtizedek kellettek.
A cég szerint az MI több mint 100 millió kombinációt állított össze, mire megtalálta azt, ami a MagNex kifejlesztését eredményezte. Az elméleti anyagot a Sheffieldi Egyetem mérnökei segítségével gyártották l és tesztelték. A produktum nemcsak megállta a helyét, de az anyagköltsége 20 százalékkal olcsóbb a hagyományos mágnesekhez képest, az előállítása pedig 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár.
A Nexus szerint a mesterséges intelligenciája nemcsak a ritkaföldfém-mentes mágnesek kifejlesztésénél lehet hasznos, hanem minden olyan területen az iparban, ahol a cél, hogy csökkentsék a gyártás során keletkező szén-dioxid mennyiségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
