Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte évente mintegy 18 millió ember hal meg szívbetegségben vagy egyéb szív- és érrendszeri szövődményekben. A kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás és az egészségtelen táplálkozás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás is.
Jelenleg a gyógyszerek és egyéb kezelések segíthetnek az ilyen betegségek kezelésében, ez pedig csökkentheti például a szívroham bekövetkeztének esélyét. Súlyos esetben a sebészek a test más részeiről vett verőerek vagy artériák segítségével hidalják át az orvosok a koszorúér beszűkült részét, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a szív az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz is eljusson.
Bár egy ilyen beavatkozás életmentő lehet, és javíthatja is a beteg életminőségét, összességében csak megőrzi a szívizom működését, és nem javítja azt. Az osztrák Innsbrucki Orvostudományi Egyetem kutatói azonban olyasmivel próbálkoztak, amivel korábban még soha: hanghullámok segítségével próbálták gyógyítani a sérült szívizmot, röviddel a koszorúér-műtét után. A kutatók ehhez egy „űrhajszárító” néven emlegetett eszközt használtak.
A BBC azt írja, a körülbelül 10 percig tartó eljárás célja, hogy serkentse az új erek növekedését a szívroham után sérült vagy heges területen. Hasonló technikát alkalmaznak már a gyógyítás más területén: hanghullámokkal kezelik például a sérült inakat, szalagokat, valamint az erekciós zavarokat is.
A European Heart Journal című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az osztrák szakemberek összesen 63 beteget vontak be a kutatásukba. A betegek felét hanghullámokkal kezelték általános érzéstelenítés mellett, míg a többiek álkezelést kaptak.
Egy évvel a kísérlet elvégzése után a szív által pumpált, oxigénnel teli vér mennyisége az első csoport esetében 11,3 százalékkal, míg a kontrollcsoport esetében 6,3 százalékkal nőtt.
A hanghullámokkal kezelt betegek többet tudtak pihenés nélkül mozogni, és jobb életminőségről számoltak be, mint az álkezelést kapó társaik. Johannes Holfeld, a kutatás vezetője szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezek a betegek képesek akár a kutyasétáltatásra, akár arra, hogy elsétáljanak bevásárolni.
A szakember úgy véli, hogy ezek a betegek tovább élhetnek, és kevesebb kórházi kezelésre szorulnak majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
