Az állatok is játszanak, a kölyköknél ez gyakran megfigyelhető. Véletlenül ez sem történik, ugyanis magának a játéknak is egyfajta célja van. Például hogy a kicsik gyakorolják azokat a készségeket (például az ütést), amelyekre később, felnőttként nagy szükségük lehet. Mind a medvéknél, mind a gepárdoknál találtak arra utaló jeleket, hogy a többet játszó kölykök túlélési aránya nagyobb volt, illetve ügyesebbek voltak a zsákmányszerzésben is. Ettől függetlenül a vadon élő állatoktól származó bizonyítékok, amelyek alátámasztják a fiatalok társas játéka, felnőtt viselkedése és fittsége közötti feltételezett kapcsolatot, továbbra is korlátozottak.

Ez egészülhet most ki brit szakemberek vizsgálatával. A Bristoli Egyetem kutatói a palackorrú delfineknél megfigyelhető érdekes szerepjátékot elemezték. Nyugat-Ausztráliában a kifejlett hím palackorrú delfinek többszintű szövetségeket kötnek, amelyek kulcsfontosságúak szaporodási sikerük szempontjából. Az egyik kulcsfontosságú felnőtt párzási viselkedés során a szövetséges hímek közös fellépéssel terelgetik az egyes nőstényeket. De már fiatalkorban is elkezdődik valami, ugyanis mindkét nemhez tartozó állatgyerekek jelentős időt fektetnek a felnőtt tereléshez hasonló játékba, felváltva betöltve az érett férfi és női szerepeket. Még azokat a kattanó hangokat vagy „pattanásokat” is utánozzák, amelyeket a felnőttek a társak vonzására használják.

A kutatók 30 év adatait elemezték. A vizsgálatban 4-14 év közötti fiatal hímeket követtek nyomon, genetikai apasági tesztekkel határozták meg az egyes delfinek utódjainak számát. Végül azt találták, hogy a fiatalkori szerepjáték magában foglalja a felnőttkori szaporodási viselkedés éretlen változatait, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hímek hozzáférjenek az ivarzó (szexuálisan fogékony) nőstényekhez, és párosodjanak velük. Az ilyen játékviselkedésekkel eltöltött idő pedig megbízhatóan jelzi, hogy felnőttként hány hím utód születik.

„A játékviselkedés széles körben elterjedt az állatok körében is, de az okok, amelyek miatt az állatok együtt játszanak, régóta rejtélyesek. Jelen tanulmány viszont meggyőzően alátámasztja azt az elképzelést, hogy a vadon élő állatok együtt játszva gyakorolhatják azokat a viselkedéseket, amelyek felnőttként fontosak számukra, és ha eleget gyakorolnak, felnőttként is sikeresebbek lesznek” –mondta Dr. Stephanie King, a Bristoli Egyetem Biológiai Tudományok Karának docense.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.