Évente több millió tonna hulladékot termel a divatipar, ami óriási megterhelés a bolygó számára. A ruhák legnagyobb részével a tudatos újrahasznosítással és a használtruhaüzlettel sem lehet mit kezdeni, ami az idő előrehaladtával egyre nagyobb problémát okoz. A megoldást most amerikai kutatók munkája hozhatja el.

A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a Delaware-i Egyetem kutatói egy olyan kémiai feldolgozási eljárást fejlesztettek ki, amely képes újrafelhasználható molekulákká bontani a szöveteket, még akkor is, ha abban különböző anyagok – például műszál és pamut – találhatók. Dionisios Vlachos, a tanulmány társszerzője szerint ha a folyamatot sikerül felskálázni, az orvosolhatja a divatipar által megtermelt problémát.

A Nature azt írja, a becslések szerint a textíliák kevesebb mint 1 százaléka az, amit újrahasznosítanak, a többi megy az égetőkbe vagy a szemétbe. Az óceánokba kerülő mikroműanyag legalább harmada ezekből a ruhákból származik. A szakemberek úgy vélik, a mostani fejlesztést az utolsó mentsvárként kell tekinteni a ruhák újrahasznosítása szempontjából, ugyanakkor az ipar számára rendkívül hasznos lenne.

Az alapvető probléma, hogy a kevert anyagokat a mechanikus újrahasznosítási technológiák csak nagyon nehezen tudják szétválasztani, így a kapott anyag minősége is rosszabb, mint a kiindulási anyagé volt.

Az amerikai kutatók a mikrohullámmal gerjesztett glikolízis nevű kémiai reakciót alkalmazták, amely a nagy molekulaláncokat – polimereket – képes kisebb egységekre bontani hő és katalizátor segítségével. A megoldást különböző anyagokon próbálták ki, például 100 százalékban műszálas, valamint 50 százalékban műszálas, 50 százalékban pamut ruhákon.

Előbbi esetében a poliészter 90 százaléka egy olyan másik molekulává alakult, amit újra fel lehetett használni ilyen textíliák előállításához. A kutatók emellett azt találták, hogy utóbbi esetében a folyamat nem érinti a pamutot, így egyszerre lehet újrahasznosítani mindkét anyagot.

Fontos, hogy a csapatnak sikerült optimalizálnia a rekació környezetét, így az egész folyamat csupán 15 percet vesz igénybe. Ehhez képest általában napokba telik, mire egy ilyen újrahasznosítást elvégeznek, vagyis a megoldás nagy előrelépés lehet.

A kutatók ugyanakkor azt találták, hogy a festett textilnél kevésbé hatékony a módszer, és a tűzállóra, vagy épp UV-állóra tervezett anyagokat sem lehetett ugyanilyen hatásfokkal hasznosítani. A szakemberek azonban úgy becsülik, hogy ha sikerül felskálázniuk a technológiát, akkor a világ ruhahulladékának 88 százalékát újra lehetne hasznosítani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.