Miért nincs jetlagje a vándormadaraknak?

Aki átutazott már több időzónát, feltehetően találkozott a jetlag cseppet sem kellemes hatásaival, álmatlansággal (amikor aludni kellene), aluszékonysággal (napközben), olykor hányingerrel, gyomorproblémákkal. A biológiai magyarázat e jelenség mögött az, hogy nincs összeegyeztetve a szervezet biológiai órája (amelyet cirkadian ritmusnak vagy alvás-ébrenlét ciklusnak is neveznek) a helyszíni idővel. A jetlag elsődleges oka a fény-sötétség ciklus eltolódása, amely befolyásolja a szervezet melatonin termelését, ami az említett alvás-ébrenlét ciklust szabályozza – magyarázza a ZME Science. Olykor akár napokba is telhet, amíg minden helyre zökken.

Meglepő módon ez a jelenség ismeretlen a vándorló fajok számára (amelyekből van vagy 4500), holott bizonyos képviselőik sok ezer kilométert is repülhetnek, átlépve több időzónát, ráadásul a melatonin ugyancsak megtalálható a szervezetükben és nagyon érzékenyek a nappalok hosszára. A Leicesteri Egyetem szakemberei megmagyarázták, miért mentesülnek ezek a madarak a kellemetlenségektől.

A legfontosabb különbség az, hogy az emberek repülővel utaznak, így néhány óra alatt eljuthatnak a világ egyik részéből a másikba. Testüknek nincs elég ideje alkalmazkodni a nappal-éjszaka ciklus hirtelen változásához. A madarak és más vándorló állatok esetében az egyik időzónából a másikba való mozgás viszont lassú, gyakran hetekig vagy hónapokig tart. Ezáltal a szervezetüknek bőven van ideje beállítani melatonintermelésüket a változó körülményeknek megfelelően.

Van azonban még valami, ami megmenti a vándorló állatokat a kellemetlen jetlagtől, ez pedig az evolúció. Idővel a vándorló állatok számos viselkedési és fiziológiai adaptációt fejlesztettek ki, amelyek hatékonyan segítik költözésüket. Például a lazac vesemérete és működése megváltozik, amikor sós vízből édesvízi környezetbe vándorol. Egyes madarak, például a fecske, csökkentik az emésztőszerveik méretét, hogy így kisebb legyen a súlyuk és növelhessék repülési izmaik méretét a vándorlás előtt. Az ilyesfajta alkalmazkodások segítik az állatokat, hogy mentálisan és fizikailag is felkészüljenek a vándorlásra, lehetővé téve cirkadián ritmusuk zökkenőmentes alkalmazkodását az időzónával kapcsolatos változásokhoz anélkül, hogy jetlageket tapasztalnának.

Viszont az emberek nem hosszú távú utazásra születtek, és a vándorló állatokkal ellentétben minket nem támogat az evolúció, nincsenek speciális fiziológiai adaptációink a vándorláshoz, ezért bizony arra vagyunk predesztinálva, hogy jetlagünk legyen.